A hazai háziorvosi rendszer súlyos kihívásokkal néz szembe, jelenleg közel másfél millió magyar állandó orvosi ellátás nélkül él. A betöltetlen körzetek és a megnövekedett orvosi terhelés miatt a kormány egy átfogó stabilizációs intézkedéscsomagot készít elő 2027-re. A reformok célja a finanszírozás átalakítása, a háziorvosi hatáskörök bővítése, valamint az ügyeleti rendszer felülvizsgálata az intézményi háttér megújításával párhuzamosan.
Jelenleg mintegy 1,4 millió állampolgár él olyan körzetben, ahol az orvosi ellátást kizárólag helyettesítéssel tudják biztosítani. Országosan több mint ezer praxis áll üresen, ami az elmúlt hét év adataihoz képest közel két és félszeres növekedést jelent. Bizonyos hátrányos helyzetű térségekben, például Nógrád és Heves vármegyékben, az orvoshiány elérheti a 30 százalékot is.
A háziorvosi szakma korfája kifejezetten kedvezőtlen, az orvosok több mint fele elmúlt 60 éves, miközben a 40 év alattiak aránya alig 7 százalék. A szakemberhiány következtében számos orvos kénytelen egyszerre két-három praxist is ellátni, ami rendkívüli terhelést ró rájuk. Ezt a nyomást tovább fokozza, hogy a járóbeteg-szakellátás nehézkes hozzáférhetősége miatt a betegek egyre nagyobb arányban keresik fel az alapellátást, így évente mintegy 71 millió orvos-beteg találkozás történik a rendelőkben.
Az alapellátás válságát több tényező is mélyíti, melyek közül kiemelkedik az elöregedő orvosi gárda és a fiatal szakemberek hiánya. A megnövekedett betegszám és a párhuzamosan ellátott praxisok túlterheltsége a rendszer fenntarthatóságát kérdőjelezi meg. A járóbeteg-szakellátás elérhetetlensége miatti terhelésátcsoportosulás az alapellátásban további nyomást gyakorol az amúgy is leterhelt orvosokra.
A jelenlegi finanszírozási modell és az ügyeleti rendszer korlátai szintén hozzájárulnak a problémához. Az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése óta, különösen a fővárosban, több mint 20 százalékkal nőtt a kórházi sürgősségi osztályok forgalma. Ez arra utal, hogy a betegek gyakran közvetlenül a kórházakat keresik fel az ügyeleti pontok helyett, ami a budapesti ellátás teljes átgondolását teszi szükségessé.
Az egészségügyi kormányzat a helyzet stabilizálására egy átfogó csomagot készít elő 2027-re, melynek célja az alapellátás megerősítése. A tervek között szerepel az alapfinanszírozás és az ügyeleti óradíjak emelése, valamint a pályájuk első tíz évében járó orvosok fokozottabb bértámogatása. Emellett anyagilag ösztönöznék a szakdolgozók és további szakorvosok alkalmazását, bérüket pedig szakképzettségükhöz igazítva emelnék.
A finanszírozás terén a tisztán teljesítményalapú rendszert egy eredményalapú modell váltaná fel, amely nagyobb díjazásban részesítené az orvosokat a krónikus betegek állapotának sikeres javításáért. A rezsitámogatást a rendelési időt jobban követő praxisalapdíjjá alakítanák, és napirenden van a helyi iparűzési adó eltörlésének lehetősége is. A terhelés csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében kibővítenék a háziorvosok hatáskörét. Azok az orvosok, akik belgyógyász vagy diabetológus szakvizsgával is rendelkeznek, többletdíjazás fejében kamatoztathatnák szaktudásukat saját rendelőjükben. Ezáltal számos vizsgálat és kezelés helyben elvégezhetővé válna, csökkentve a szakrendelők várólistáit.
Intézményi szinten egy új Országos Alapellátási Központ jönne létre a hálózat szakmai összefogására és irányítására. Emellett országszerte 164 integrált egészségügyi és szociális centrum kialakítását tervezik, amelyek térségenként 50-70 ezer ember ellátását koordinálnák. A kormányzat hangsúlyozta, hogy a reformok nem járnak államosítással, a praxisjog továbbra is magánkézben, az orvosok tulajdonában marad.
Az alapellátás megerősítése nem csupán pénzügyi, hanem népegészségügyi szempontból is kiemelten fontos. Egy 2025-ös reprezentatív felmérés szerint a lakosság közel 70 százaléka a háziorvosában bízik a leginkább az egészségügyi kérdésekben, különösen a védőoltások terén. Ez a bizalmi tőke alapvető fontosságú a prevenciós lehetőségek hatékony kihasználásához.
A szakemberek szerint erre a bizalomra építve, ha a háziorvosok proaktívan ajánlják fel a megelőzési lehetőségeket, a betegek sokkal nagyobb arányban fogadják el azokat. A jövőben a cél egy olyan tanuló egészségügyi rendszer kialakítása, amely a rövid távú, kampányszerű programok helyett folyamatosan méri az eredményeket. Ezáltal a rendszer képes lesz azonnal alkalmazkodni a betegek igényeihez és a tapasztalatok alapján fejlődni, biztosítva a hosszú távú stabilitást és az ellátás minőségének javulását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása