A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) pénteken jelentette be, hogy hatmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósul meg a hazai naperőművek kibervédelmének fejlesztése. Ez a jelentős beruházás a megújuló energiaforrások biztonságos és megbízható működését hivatott garantálni a digitális fenyegetések korában. A projekt kiemelt célja az energiatermelő rendszerek védelmének megerősítése, valamint az iparági szereplők kibertudatosságának emelése.
A fejlesztési program a „Megújuló és decentralizált villamosenergia-termelés egységes adatfeldolgozási, adatbiztonsági és adatkezelési protokolljainak és rendszereinek kidolgozása, illetve ennek központi kezelési és biztosítási megoldásainak kidolgozása és felállítása” című felhívás keretében valósul meg. A pályázatot sikeresen nyújtotta be egy konzorcium, amelynek tagjai az NBSZ mellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), a FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt., valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF). Ez a széleskörű szakértelemmel rendelkező együttműködés biztosítja a projekt komplexitásának és jelentőségének megfelelő megvalósítást.
A konzorcium által elnyert hatmilliárd forintos uniós forrás célzottan a megújuló energiaszektor sajátosságaihoz igazodó, korszerű kibervédelmi megoldások kidolgozására és bevezetésére fordítódik. A fejlesztések elsősorban az 1 megawatt feletti beépített kapacitású, de a rendszerirányításba közvetlenül be nem vont energiatermelő létesítményeket érintik. Ez a szegmens különösen fontos, mivel a decentralizált rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak az ország energiaellátásában, ugyanakkor speciális kihívásokat jelentenek a kibervédelem szempontjából.
A projekt keretében kidolgozásra kerülnek olyan módszertanok és protokollok, amelyek hozzájárulnak a hálózati anomáliák korai felismeréséhez. Ez alapvető fontosságú a potenciális kibertámadások vagy rendszerhibák gyors azonosításához, minimalizálva ezzel a lehetséges károkat és üzemzavarokat. Emellett a fejlesztések célja az incidensek gyorsabb kezelésének lehetővé tétele, ami kritikus a szolgáltatás folytonosságának fenntartása érdekében. A rendszerek folyamatos felügyelete biztosítja az állandó biztonsági szintet és a fenyegetésekre való azonnali reagálást.
A kockázatkezelési és döntéshozatali folyamatok megerősítése szintén központi eleme a programnak. Ez magában foglalja a lehetséges kockázatok felmérését, értékelését és a megfelelő ellenintézkedések kidolgozását, valamint a gyors és hatékony döntéshozatal támogatását válsághelyzetekben. A fejlesztések során kiemelt szerepet kapnak a fejlett adat- és hálózatelemzési módszerek. Ezek a technológiák lehetővé teszik a nagy mennyiségű adat feldolgozását és elemzését a biztonsági rések és a rendellenes tevékenységek azonosítása céljából. Szükség esetén mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldásokkal egészítik ki ezeket a módszereket, tovább növelve a rendszerek önvédelmi képességét és a fenyegetésekkel szembeni ellenállását.
A technológiai fejlesztések mellett az iparági szereplők kibertudatosságának növelése is kiemelt fontosságú cél. A humán faktor gyakran a leggyengébb láncszem a biztonsági láncban, ezért elengedhetetlen a munkatársak megfelelő képzése és felkészítése. Ennek érdekében képzések, szakmai események és tájékoztató anyagok támogatják majd a tudásmegosztást és a legjobb gyakorlatok elterjesztését a naperőművek üzemeltetői és karbantartói körében. Ez a komplex megközelítés – a technológiai fejlesztések és a humán erőforrás fejlesztése – együttesen járul hozzá a magyarországi megújuló energia szektor kibervédelmének átfogó megerősítéséhez és az ország energiabiztonságának növeléséhez.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása