Hosszú, három és fél éves stagnálási időszakot követően idén elindult a magyar gazdaság élénkülése. Az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó (EGKT) 2026. őszi gazdasági előrejelzése szerint az év első felében a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy a súlyos aszály némileg fékezte a bővülést.
Ez a növekedés jelzi a korábbi, kihívásokkal teli időszak végét, és új lendületet adhat a gazdasági folyamatoknak.
Az EGKT számításai szerint a GDP 2026 végére várhatóan 1,6 százalékkal bővülhet, míg 2027-ben a növekedés üteme elérheti a 2,5 százalékot. A gazdaság motorja továbbra is a fogyasztás marad, amely várhatóan jelentős mértékben hozzájárul a bővüléshez. Ugyanakkor a növekedési kilátásokat továbbra is beárnyékolja a kedvezőtlen globális környezet, a geopolitikai feszültségek és az európai ipari szektor visszaesése.
Az inflációs folyamatok terén is változások várhatók. Az EGKT előrejelzése szerint a 2025-ben mért 4,4 százalékos infláció 2026-ban jelentősen, 1,8 százalékra csökkenhet. Ez a mérséklődés pozitív hatással lehet a lakosság vásárlóerejére és a gazdasági stabilitásra.
Azonban a prognózis szerint 2027-ben az infláció ismét emelkedésnek indulhat, elérve a 3,4 százalékot.
A forint árfolyama is mozgásban volt az elmúlt időszakban. A választásokat követően a magyar valuta erősödést mutatott, majd a nyári hónapokban gyengült. Az EGKT várakozásai alapján az euró éves átlagárfolyama 2026-ban 370 forint körül alakulhat, míg 2027-ben 380–385 forint közötti sávban mozoghat.
A fogyasztás élénkülése kulcsfontosságú a gazdaság számára. 2026-ban a fogyasztás várhatóan 4,1 százalékkal bővül, ami jelentős támogatást nyújt a gazdasági növekedésnek. Ezzel szemben a beruházások terén idén még visszaesés tapasztalható, és csak 2027-ben indulhatnak újra növekedésnek, hozzájárulva a hosszú távú gazdasági fejlődéshez.
Annak ellenére, hogy a GDP-növekedés várható, a reálbérnövekedés üteme lassulni fog a következő időszakban. Az EGKT előrejelzése szerint a medián reálbér 2026-ban 5,5 százalékos, 2027-ben pedig 3,3 százalékos növekedést mutat. A bérek lassabb ütemű emelkedéséhez több tényező is hozzájárul, mint például a visszafogott gazdasági teljesítmény, a vállalkozások romló jövedelmezősége, valamint a munkavállalók gyengülő alkupozíciója.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása