2022 novemberében egy magyar cég ügyvéde, Czudar Balázs értesült arról, hogy egy ismeretlen személyt, V. Jenőnét jegyeztek be ügyvezetőként az általa képviselt vállalat élére. Ez az esemény az előző ügyvezető halála után fél évvel történt, és a liechtensteini tulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül zajlott.
Az azonnali banki figyelmeztetés ellenére, mindössze egy hét leforgása alatt, több mint 150 millió forint tűnt el a cég számlájáról. A bonyolult tulajdonosi struktúra és a vezetői vákuum együttesen teremtett lehetőséget a csalásra.
Czudar Balázs ügyvéd 2022 novemberében kapott értesítést arról, hogy egy új ügyvezetőt jegyeztek be ügyfele, egy magyar cég élére. Az előző vezető fél évvel korábban elhunyt, és az új ügyvezetőről, V. Jenőnéről sem az ügyvéd, sem a liechtensteini tulajdonosok képviselői nem hallottak, holott csak ők dönthettek volna a cégvezető személyéről.
Az ügyvéd azonnal felvette a kapcsolatot az OTP bankkal, kérve a cég számlájának zárolását és az új ügyvezető rendelkezéseinek felfüggesztését. A bank azonban az elhunyt ügyvezető eredeti halotti anyakönyvi kivonatát kérte, amivel Czudar a hívás pillanatában nem rendelkezett.
Még aznap a liechtensteini tulajdonosok Vaduzban döntést hoztak egy új, legitim ügyvezető bejegyzéséről, aki Czudar irodájának egyik munkatársa lett, és tiltakozó nyilatkozatot írtak alá az álügyvezetővel szemben. Másnap Czudar elküldte a cégbíróságnak az új ügyvezető bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat, a banknak pedig a tiltakozó nyilatkozatot.
A cégbíróság órákon belül bejegyezte a legitim ügyvezetőt, aki délután felkereste a bankot. Ekkor derült fény arra, hogy az álügyvezető bejegyzése óta nyolc nap alatt több mint 150 millió forintot utaltak el a cég számlájáról. Megdöbbentő módon 50 millió forintot éppen aznap, Czudar banki figyelmeztetése után emeltek le.
Az utalások négy tételben történtek: 55 millió forint Z. Lászlóné magánszemély számlájára ingatlanvásárlás címszóval, 48,5 millió forint a három hónapos KERPÁCS PIKK-PAKK 2022 Kft.-nek anyagvásárlásra, és 50 millió forint az ajkai Berecz Ügyvédi Irodának letétként. Az ügyvéd felvette a kapcsolatot az ajkai ügyvéddel, aki elmondta, a pénzt már kiadták, de további információt nem szolgáltatott.
Czudarék feljelentést tettek közokirat-hamisítás és különösen nagy értékre elkövetett csalás miatt, majd egy magánnyomozót is megbíztak. Egy évvel később, 2023 őszén polgári pert indítottak hat alperes ellen a pénz visszaszerzésére.
A magyar cég ingatlanbefektetésekkel, bérbeadással és eladással foglalkozott, és jelentős likvid vagyonnal rendelkezett, miután nem sokkal korábban több százmillió forint értékben értékesített ingatlanokat. A vállalat tulajdonosi struktúrája rendkívül összetett volt: papíron egy liechtensteini Établissement birtokolta, mely mögött valójában a magyar céget irányító férfi állt.
Az Établissement hatékony működése érdekében képviseletét egy másik liechtensteini cégre bízták, melynek két munkatársa, Klaus és Brigitte gyakorolta a tulajdonosi jogokat a magyar cég felett. Amikor a tényleges tulajdonos férfi 2016-ban elhunyt, élettársa, P. Irén vette át a cég vezetését, aki korábban is ügyvezető volt.
P. Irén 2022-ben szintén elhunyt, így a vagyon a férfi első házasságából származó két gyermekére szállt volna, akiket azonban először fel kellett kutatni, mivel a férfi évekig nem tartotta velük a kapcsolatot. Ebben a bonyolult öröklési és vezetői vákuumban érkezett a hívás Czudar Balázshoz a könyvelőtől, miszerint új ügyvezetőt jegyeztek be.
Czudar a cégbírósági iratokból kiderítette, hogy az okiraton Klaus és Brigitte aláírása szerepelt, holott Brigitte már három éve nyugdíjba vonult, és a liechtensteini cég képviseletében más járt el. A liechtensteiniek megerősítették, hogy sosem jártak az Orczy téri ügyvédnél, aki ellenjegyezte a hamis dokumentumot, és nem ismerték V. Jenőnét.
Az eset rávilágít a cégnyilvántartási és banki rendszerek lehetséges sebezhetőségére, különösen komplex tulajdonosi szerkezetek és vezetői vákuum esetén. A bíróság ugyan Czudarék javára ítélt a polgári perben, de az ellopott pénz visszaszerzésére csekély az esély, mivel a keresetet elutasították a fizetőképes alperesekkel szemben.
A bíróság álláspontja szerint a pénzmosás elleni szigorú törvények elsősorban a közrendet, nem pedig az ügyfél pénzének védelmét szolgálják, ami megkérdőjelezi a banki felelősségvállalás mértékét ilyen esetekben. A csalók valószínűleg belső információkkal rendelkezhettek a cég ügyeiről és pénzügyi helyzetéről, kihasználva a tulajdonosok és az ügyvezető halála okozta átmeneti zavart.
Az ügy kiemeli a jogi képviselet és a gyors reagálás fontosságát, de azt is, hogy a bürokratikus akadályok – mint az eredeti halotti anyakönyvi kivonat hiánya – késleltethetik a hatékony beavatkozást.
A polgári perben az alperesek között szerepelt az álügyvezető, az őt bejegyző ügyvéd, az ajkai ügyvédi iroda, az OTP és a cégbíróság is, Czudarék szerint mindannyian mulasztottak az ügyben. A KERPÁCS PIKK-PAKK Kft. időközben felszámolás alá került, így ellene az eljárást meg kellett szüntetni.
Bár a bíróság Czudaréknak adott igazat, a döntés nem garantálja a 150 millió forint visszaszerzését, mivel a keresetet elutasították azoknál a szereplőknél, akik képesek lettek volna kifizetni az összeget. Az ügy még folyamatban lévő büntetőeljárásokkal is jár, melyek célja a felelősök azonosítása és elszámoltatása.
Az eset felhívja a figyelmet a cégirányítási folyamatok és a jogi dokumentációk ellenőrzésének kritikus fontosságára, különösen tulajdonosváltás vagy vezetői pozíciók megüresedése esetén.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása