György László, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója és egyetemi docens, Facebook-bejegyzésében fejtette ki aggályait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság legújabb gazdasági ajánlásaival kapcsolatban. A közgazdász szerint ezek a javaslatok valójában megszorításokat jelentenek, amelyek súlyosan érinthetik a magyar családokat és vállalkozásokat. Kiemelte, hogy két alapvetően eltérő gazdaságpolitikai megközelítés áll szemben egymással.
Az IMF, mely rendszeresen értékeli tagországai gazdaságpolitikáját, kéthetes budapesti egyeztetéseket követően tette közzé előzetes megállapításait Magyarországról. Ebben átfogó reformokat szorgalmaz, többek között az adórendszer átalakítását, a támogatások visszafogását, az államháztartás rendbetételét, valamint az euró bevezetésének előkészítését. György László értelmezése szerint az egyik gazdaságpolitikai irány a válságból való kinövést célozza, míg a másik, amelyet baloldali és globalista megközelítésnek nevez, megszorításokkal igyekszik kezelni a helyzetet.
A volt gazdaságstratégiai kormánybiztos hat olyan konkrét javaslatot emelt ki az IMF ajánlásaiból, amelyek szerinte negatívan befolyásolnák a magyar háztartások és cégek helyzetét. Ezek közé tartozik a közszféra bérkiadásainak csökkentése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának rendezése, ami járulékemelést vagy nyugdíjcsökkentést jelenthet, valamint a kisvállalkozók egyszerűsített adójának (KATA) emelése. Továbbá a támogatott vállalati hitelek és lakáscélú kamattámogatások fokozatos kivezetése is szerepel a javaslatok között, ami a kis- és középvállalkozásokat, valamint az otthont teremtő családokat érintené.
Az ajánlások között szerepel a rezsicsökkentés átalakítása a támogatott energiafogyasztási küszöb csökkentésével és jövedelemhez kötött pénzbeli támogatások bővítésével, ami a középosztálybeli családok kárára történhet. Végül a pénzügyi szektort terhelő, piactorzítónak minősített adók megszüntetése, valamint egy progresszívebb személyi jövedelemadó bevezetése is a kiemelt pontok között szerepel.
Fontos megjegyezni, hogy az IMF mostani értékelése nem egy hitelprogram része, hanem a tagországoknak járó rendszeres felülvizsgálat. Magyarország legutóbb 2008-ban, a globális pénzügyi válság idején szorult a Nemzetközi Valutaalap segítségére, amikor is jelentős készenléti hitelt kapott. György László a 2010 óta alkalmazott nemzeti gazdaságpolitikát az első, a válságot kinövő megközelítés példájaként mutatja be, amely a nyertesekkel fizetteti meg a válság költségeit, miközben igyekszik megkímélni a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó középosztályt. Ezzel szemben az IMF javaslatait a megszorító, baloldali és globalista gazdaságpolitika példájaként azonosítja.
A közgazdász részletesen kifejtette, miért tartja aggályosnak az egyes javaslatokat. A közszféra bérkiadásainak visszafogását a tanári fizetések csökkenésével hozta összefüggésbe, míg a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának rendezése szerinte a társadalombiztosítási járulékok emelését vagy a nyugdíjkiadások csökkentését vonná maga után, beleértve a KATA adóemelését is. A támogatott hitelek kivezetése a kis- és középvállalkozások és a lakásvásárló családok számára jelentene terhet, amennyiben a piaci kamatszintek nem csökkennek jelentősen.
A rezsicsökkentés átalakítása a középosztályt érintené hátrányosan, míg a pénzügyi szektor adóinak eltörlése a különadók fokozatos megszüntetéséhez vezethet. A progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, bár az alacsony keresetűek terheinek csökkentését ígéri, György László szerint a szürkegazdaság térnyerését eredményezné. Érvelése szerint az egykulcsos adórendszernek köszönhetően a magyar munkaerőpiac 2011 óta fehéredett a leggyorsabban az OECD-országok között.
Kifogásolta azt is, hogy az IMF a termelékenységet meghaladó béremelkedést az infláció egyik fő okának tekinti, miközben az Eurostat adatai szerint 2010 és 2025 között a magyar családok rendelkezésre álló jövedelme jelentősen nőtt, a minimálbér vásárlóereje pedig megduplázódott. A docens hangsúlyozta, hogy a magyar adórendszer 2010 óta progresszív, mivel a spekulánsokat és a globális cégeket sújtja különadókkal. Ezen adókból jelentős többletbevétel származik az állam számára, támogatva a középosztályt és hozzájárulva a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkenéséhez.
Az IMF számításai szerint javaslataik megvalósítása esetén az idei, a GDP 7-7,5 százalékát is elérő költségvetési hiány 2027-re 5 százalékra, 2029-re pedig 3 százalékra mérséklődhetne. Kármán András korábban maga is elismerte a költségvetés nehéz helyzetét. György László azonban arra figyelmeztet, hogy az adórendszer átalakítása és az IMF ajánlásainak elfogadása jelentős változásokat hozhat a magyar családok életébe.
Előrevetíti a megélhetési költségek növekedését, a bérek vásárlóerejének csökkenését, a munkahelyek fogyását, a kisvállalkozások adóterheinek emelkedését, a legális gazdasági teljesítmény visszaszorulását és a szürkezóna kiszélesedését. Ezáltal szerinte csak az adórendszer átalakítása után fogjuk igazán megérteni, mennyit jelentett a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó helyi családoknak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása