Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi fenntartási rendszerének jövőjéről, jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen tárgyalt a modellváltó egyetemek rektoraival, melyek közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában működnek. A kormányzat fő célja a jelenlegi konstrukció kivezetése, az intézményi önállóság megerősítése, és egyúttal az Európai Unió elvárásainak való megfelelés. Az átalakítás révén a magyar egyetemek ismét teljes jogú szereplőként kapcsolódhatnak be az európai oktatási és kutatási együttműködésekbe, így a hallgatók és kutatók újra hozzáférhetnek az Erasmus- és Horizon-programokhoz.
A miniszter Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a tervezett változtatások egyszerre felelnek meg az európai uniós elvárásoknak és a kormány oktatáspolitikai célkitűzéseinek. Az egyetemi vezetőkkel folytatott megbeszélések egyik központi témája az volt, hogyan lehet a jelenlegi rendszert úgy megszüntetni, hogy közben az intézmények önállósága erősödjön.
A háttérben az áll, hogy az Európai Unió tagállamai 2022-ben szinte egyhangú szavazással tiltották el a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvák) az uniós forrásoktól. Ezt a döntést az alapítványok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolták. Az Európai Bizottság elnöke és az új magyar miniszterelnök idén májusban közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország rövid határidőn belül kivezeti ezeket az alapítványokat, és olyan rendszert vezet be, amely biztosítja az integritási szabályok érvényesülését.
Az uniós források, köztük az Erasmus és Horizon programokhoz való hozzáférés, kulcsfontosságú a magyar felsőoktatás számára. Az EU által zárolt pénzek hazahozatalának egyik feltétele a felsőoktatási rendszer átalakítása, aminek augusztus végéig kell megtörténnie. Amennyiben addig sikerül eredményeket felmutatni, az EU már a következő egyetemi félévben visszaengedi a magyar egyetemeket az Erasmus programba, és jelentős összegek érkezhetnek az akadémiai szférába az oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására.
A kormányzat célja egy olyan működési modell kialakítása, amely nagyobb intézményi önállóságot biztosít az egyetemek számára, miközben eleget tesz az uniós elvárásoknak. A tárgyalások során a felsőoktatási intézmények vezetői számos kérdést és szakmai javaslatot fogalmaztak meg. A minisztérium tájékoztatása szerint a következő időszakban folyamatos konzultációk várhatók az egyetemi szereplőkkel, és a meghozott döntések ezekre az egyeztetésekre épülnek majd. A tét nem csupán a befagyasztott uniós pénzek visszaszerzése és az integritási problémák kiküszöbölése, hanem egy nemzetközileg is versenyképes felsőoktatási rendszer kiépítése, amely mentes a korrupciótól, a káros politikai befolyástól és az összeférhetetlenségi kockázatoktól. Egy modern, digitális és tudásintenzív gazdaságban egyre több magasan képzett szakemberre van szükség, ezért a felsőoktatás versenyképessége alapvető fontosságú.
Az átalakítás tehát nemcsak az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából, hanem a magyar felsőoktatás hosszú távú fejlődése és nemzetközi elismertsége érdekében is kiemelten fontos. A hallgatók és kutatók számára az Erasmus- és Horizon-programokhoz való visszatérés új lehetőségeket nyit meg a nemzetközi tapasztalatszerzésre és a kutatási együttműködésekre, erősítve ezzel a magyar egyetemek pozícióját az európai és globális tudományos térben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása