A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiemelt figyelmet fordít az influenszer marketingre, amit a közelmúltban lezárult Whisper Ton-ügy is megerősít.
Az ügy során egy jelentős üdítőgyártó bírságot kapott, míg az influenszer figyelmeztetésben részesült, jelezve a hatóság szigorú fellépését a nem megfelelő reklámjelölésekkel szemben.
Ez az eset is aláhúzza, hogy a GVH tartósan fókuszában tartja a területet, függetlenül a vizsgált vállalkozás méretétől vagy az influenszer követőtáborától.
A napokban széles körű sajtóvisszhangot kapott a Coca-Cola és Whisper Ton influenszer marketing együttműködése.
A GVH vizsgálata eredményeként az üdítőgyártó vállalat 5 millió forint bírságot kapott, míg a tartalomgyártó influenszer figyelmeztetésben részesült a nem megfelelő reklámjelölés miatt.
Ez az eset világosan mutatja, hogy a hatóság célja az átlátható kereskedelmi gyakorlat biztosítása, és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása a digitális platformokon.
A Whisper Ton-ügy nem egyedülálló jelenség, a GVH már évek óta rendszeresen indít eljárásokat az influenszer marketing területén.
Néhány hónappal korábban Forstner Csenge ügye is hasonló eredménnyel zárult, ahol a Shein és a L’Oréal 4-4 millió forint, az influenszerügynökség (PFR) pedig 1 millió forint bírságot kapott.
A hatóság 2023-ban 28 hazai influenszer tevékenységét vizsgálta meg, és akkor mindössze a vizsgált szereplők 20 százalékánál találta minden esetben megfelelőnek a reklámjelölést.
Ezt követően 2024-ben hat influenszerrel szemben indult versenyfelügyeleti eljárás, köztük Halmi Bencével és Kása Rolanddal, azaz Rolixszal.
Egy 2026-ban végzett széles körű ellenőrzés során a hatóságok megállapították, hogy bár a reklámjelölési gyakorlat javult, továbbra is akadtak hiányos vagy nem kellően egyértelmű jelölések.
A GVH döntéseiben rendre hasonló problémákat azonosít: a reklámjelölés teljes hiánya, vagy annak nem eléggé világos megjelenítése a fogyasztó számára.
A GVH által kiemelt tipikus hibák közé tartozik, ha a reklámjelölés csak a poszt szövegének végén, egy hosszú hashtaglistában jelenik meg, csak görgetés után válik láthatóvá, túl kicsi vagy nehezen olvasható, illetve idegen nyelvű.
Az olyan önmagukban használt jelölések, mint a #promóció, #partner, #ad, #szponzorált tartalom vagy #együttműködés, szintén nem feltétlenül teszik azonnal világossá a fogyasztó számára, hogy kereskedelmi tartalomról van szó.
Jogellenesnek minősül az is, ha egy influenszer saját termékét vagy szolgáltatását népszerűsíti anélkül, hogy ezt reklámként egyértelműen jelezné.
A hatósági elvárás ezzel szemben egyértelmű: a reklámjellegnek minden esetben azonnal, további görgetés nélkül ki kell tűnnie.
A jelölésnek közérthetőnek, egyértelműnek, jól észlelhetőnek és hangsúlyosnak kell lennie, továbbá a poszt szövegével azonos nyelven kell megjelennie.
A legfrissebb GVH-döntések alapján elvárás, hogy a poszt szövegében első helyen, minden más szöveget megelőzve szerepeljen a #reklám vagy #hirdetés jelölés.
A vállalkozások egyre tudatosabbak az influenszerekkel kapcsolatban, a velük kötött szerződések sok esetben már tartalmazzák a jelölési kötelezettséget.
Azonban gyakran hiányoznak a megfelelő ellenőrzési folyamatok, ami miatt az influenszerek sokszor nem jelölik megfelelően a posztjaikat.
Fontos kiemelni, hogy a vállalkozás és a tartalomkészítő közötti szerződés sem zárja ki a márkák felelősségét.
Az érdekelv alapján minden olyan vállalkozás felelős lehet a kereskedelmi gyakorlatért, amelynek közvetlen érdeke fűződik a termék vagy szolgáltatás értékesítéséhez, még akkor is, ha a gyakorlatot szerződés alapján más valósítja meg.
Ennek megfelelően egy influenszer által közzétett reklám esetében fennállhat a felelőssége a megjelenést megrendelő márkának, a kampányban közreműködő marketing- vagy influenszerügynökségnek, és végső soron magának a tartalmat gyártó és közzétevő influenszernek is.
A magyarországi influenszerpiac jelentős növekedésen ment keresztül az elmúlt években.
Míg 2020-ban a piacot 1 milliárd forint nagyságúra becsülték, addig mára 8–12 milliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk.
A fogyasztók tartalomfogyasztási szokásainak átalakulása miatt folyamatosan nő az influenszer marketing jelentősége és bővül a piac.
Nem véletlen, hogy a hatóságok is kiemelten figyelik ezt a területet, hiszen a márkák talán ezen a csatornán keresztül tudnak a legkönnyebben eljutni a fogyasztókhoz.
A GVH kommunikációja alapján továbbra is számíthatunk újabb és újabb influenszer marketinget vizsgáló eljárásokra.
Ezért a marketinglánc valamennyi szereplőjének – legyen szó tartalomgyártóról, ügynökségről vagy márkáról – tudatosan kell figyelnie arra, hogy a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő posztok jelenjenek meg a közösségi médiában.
A szabályok betartása és az átlátható kommunikáció kulcsfontosságú a fogyasztói bizalom megőrzéséhez és a jogi következmények elkerüléséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása