A külföldre költözésről szóló döntés komplex folyamat, mely messze túlmutat a puszta fizetési ajánlatokon. A Rumavi Global Relocation Index 2026-os kiadása 192 országot és területet vizsgált meg 24 mutató alapján, hogy átfogó képet adjon arról, hol érdemes új életet kezdeni. Az eredmények meglepőek, hiszen az élmezőnyben kisebb európai és ázsiai országok dominálnak, míg a hagyományos gazdasági nagyhatalmak jelentősen hátrébb szorultak. Magyarország is figyelemre méltó helyezést ért el a listán.
A felmérés élén Észtország végzett 72,8 ponttal, melyet elsősorban fejlett pénzügyi infrastruktúrájának, kedvező üzleti lehetőségeinek és a külföldiek tulajdonjogainak köszönhet. Az ország a családok számára is a legvonzóbb célpontnak bizonyult, a vállalkozók listáján pedig a második helyet szerezte meg. Bár az éghajlat komfortja és a megélhetési költségek terén nem kiemelkedő, erősségei ellensúlyozzák ezeket a hátrányokat.
Szingapúr a második helyen végzett, kiemelkedő digitális és pénzügyi infrastruktúrájával, valamint a vállalkozók számára kínált első helyezésével. Ugyanakkor a lakhatás megfizethetősége és az általános megélhetési költségek jelentős gyenge pontot jelentenek. Malajzia a harmadik helyet szerezte meg, főként a rendkívül kedvező megélhetési költségeknek köszönhetően, emellett a külföldi jövedelmek adózása, az egészségügy és a digitális infrastruktúra is hozzájárult jó eredményéhez. Portugália negyedik helye kiegyensúlyozott teljesítményt mutatott, különösen a biztonság és az éghajlat terén, bár az adózás nem tartozott az erősségei közé.
A Rumavi Global Relocation Index célja, hogy a költözéshez kapcsolódó tényezők széles skáláját vegye figyelembe, nem csupán a fizetéseket vagy a gazdasági fejlettséget. A 24 mutató négy fő témakört ölel fel, és külön rangsorokat is készít különböző célcsoportok, például családok, vállalkozók és digitális nomádok számára. Ez a megközelítés rávilágít arra, hogy egy adott ország vonzereje nagymértékben függ attól, ki és milyen céllal költözik oda.
Fontos különbséget tenni a helyi lakosság életszínvonala és a külföldről érkezők számára kínált lehetőségek között. Az alacsony árszínvonal például egészen más előnyt jelent annak, aki jövedelmét más országból kapja, mint annak, aki a helyi bérekből gazdálkodik. Az index olyan szempontokat értékel, mint az albérletárak, adózás, egészségügyi ellátás költségei, oktatási lehetőségek, a letelepedés adminisztratív terhei, valamint a pénzügyi és digitális infrastruktúra fejlettsége.
A felmérés rávilágít arra, hogy a hagyományosan vonzó, gazdag országok, mint Kanada (41.), Egyesült Királyság (49.), Németország (50.), Olaszország (61.), Franciaország (79.) és az Egyesült Államok (107.) miért végeztek meglepően alacsony helyen. Az Egyesült Államok például a startup környezet és a pénzügyi infrastruktúra terén szinte maximális pontszámot kapott, és a vállalkozók listáján a 33. helyen állt. Azonban az általános rangsorban a magas adóterhek, a megélhetési költségek és a lakhatás megfizethetősége jelentősen lehúzták az eredményét, különösen a nyugdíjasok számára, ahol csak a 152. helyen szerepel.
Németország és Franciaország esetében is hasonló a helyzet: bár fejlett pénzügyi és digitális infrastruktúrával rendelkeznek, a magas jövedelemadók és megélhetési költségek negatívan befolyásolták az összesített pontszámot. Kína (125.) is a megélhetés megfizethetőségében és a startup környezetben mutatott jó eredményt, de a külföldiek tulajdonjogainak korlátozása, a tartós letelepedés nehézségei és a gyenge nyelvi hozzáférés miatt hátrébb került. Ezek az adatok azt mutatják, hogy egy ország vonzereje nagymértékben függ a költözés céljától és az egyéni prioritásoktól.
Magyarország a 25. helyet szerezte meg 68,2 ponttal, közvetlenül Svájc mögött és Románia előtt. A régióban Csehország, Bulgária és Horvátország előrébb végzett, míg Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia mögöttünk szerepel. A jó magyar eredményt elsősorban a digitális infrastruktúra (87,5 pont) és a lakhatás kedvező értékelése (85,6 pont) támogatta. Célcsoportonként is jól teljesítettünk: a családoknál a 18., a digitális nomádoknál a 19., a vállalkozóknál a 35., a nyugdíjasoknál pedig a 37. helyen állunk.
A gyengeségek között az egészségügyi ellátás minősége (54,2 pont) és a jogállamiság (50 pont) emelkedik ki. Fontos megjegyezni, hogy a lakhatási pontszám az alacsonyabb bérleti díjakat jutalmazza, ami elsősorban a külföldi jövedelemmel érkezők számára jelent előnyt, nem feltétlenül a helyi bérekből élőknek. A lista másik végén olyan országok találhatók, mint Afganisztán, Jemen és Dél-Szudán, ahol az alacsony költségek sem ellensúlyozzák a politikai stabilitás, az alapvető infrastruktúra és a jogbiztonság súlyos hiányosságait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása