2026 augusztusa a mérések kezdete óta globálisan a legmelegebb hónapként vonult be a történelembe, holtversenyben a 2023 júliusában regisztrált adatokkal. Ezt a kiemelkedő éghajlati jelenséget a HungaroMet Nonprofit Zrt. tette közzé Facebook-bejegyzésében, hivatkozva a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) által gyűjtött adatokra.
A globális felszínközeli levegőhőmérséklet augusztusban 1,65 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti időszak átlagát, ami jelentős eltérést mutat a hosszú távú éghajlati normáktól.
A rendkívüli hőség mellett Európa számos régióját tartós szárazság sújtotta, amely helyenként már május óta fennállt. Ez a jelenség különösen érezhető volt Nyugat-Európában, ahol a valaha mért legmelegebb nyarat regisztrálták, felülmúlva a korábbi, 2003-as rekordot. Magyarország sem kerülte el az aszályos időszakot; az országban rendkívül súlyos szárazság alakult ki, ami drámai módon befolyásolta a folyók vízállását.
A Duna vízszintje például augusztusban kivételesen alacsony szintre süllyedt, ami komoly aggodalmakat vet fel.
Az elhúzódó csapadékhiány és a rekordmagas hőmérsékletek nem csupán a mezőgazdaságot érintik közvetlenül, hanem szélesebb körű gazdasági és környezeti kihívásokat is jelentenek. A folyók rendkívül alacsony vízállása Európa-szerte akadályozza a vízi szállítást, ami logisztikai problémákhoz vezethet. Emellett az energiatermelés is nehézségekbe ütközhet, mivel számos erőmű támaszkodik a folyóvizekre hűtés céljából.
Az ilyen mértékű aszály hosszú távon súlyos ökológiai következményekkel is járhat.
A szárazföldi hőség mellett a világ óceánjain is új hőmérsékleti rekordok dőltek meg. A poláris területeken kívüli óceánok átlagos tengerfelszín-hőmérséklete augusztusban elérte a 21,07 Celsius-fokot. Ez az érték holtversenyben a 2024 márciusában mért adattal a valaha regisztrált legmagasabb hőmérsékletnek számít, figyelembe véve az összes naptári hónapot.
A trópusi Csendes-óceán nagy részén továbbra is kivételesen magas hőmérsékleteket mérnek, miközben az El Niño-jelenség tovább erősödik, ami globális szinten is befolyásolja az időjárási mintázatokat.
Európa térségében is megfigyelhető volt a tengeri hőhullámok jelensége. Az Atlanti-óceán partvidékén és a Földközi-tenger nyugati részén szintén rekordmagas augusztusi hőmérsékletek alakultak ki. Ezek a tengeri hőhullámok jelentős hatással vannak a tengeri élővilágra és az ökoszisztémákra.
A rekordmeleg óceánok és az El Niño felerősödése együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő időszak időjárása globális szinten kiszámíthatatlanabbá váljon. Ez növeli a szélsőséges viharok, valamint az újabb regionális hőhullámok kialakulásának kockázatát, felhívva a figyelmet az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásaira.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása