Az elmúlt hetekben a dollár erősödése dominálta a nemzetközi devizapiacokat, melynek hátterében az erőteljes amerikai gazdasági növekedés, a magas energiaárak és a francia költségvetési problémák egyaránt szerepet játszottak. Ezen globális trendek hatására a forint árfolyama is gyengült, különösen az emelkedő olajár és az erősödő dollár közepette. A piaci szereplők figyelme szerdán az európai konjunktúraadatokra, valamint az amerikai jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvére irányult, miközben Budapesten zajlott a Portfolio Economic Forum konferencia.
A forint árfolyama szerda reggel az euróval szemben 366,3 felett, a dollárral szemben pedig 326 felett mozgott, tükrözve a globális devizapiaci nyomást. Magyarországon szeptemberben az inflációs adat kissé magasabb lett az augusztusinál, de az elemzői várakozásokat alulmúlta, ami továbbra is visszafogott inflációs nyomásra utal. Eközben Németországban az ipari termelés augusztusban 2 százalékkal ugrott meg, ami 2022 márciusa óta a legnagyobb növekedés, és felülmúlta az elemzői várakozásokat. Ez a fellendülés elsősorban a közberuházásoknak köszönhető.
A svéd maginfláció szeptemberben stagnált, ami bár alacsonyabb volt a várakozásoknál, várhatóan nem befolyásolja a Riksbank negyed százalékpontos kamatemelési szándékát. Indiában a jegybank (RBI) 2023 óta először emelt kamatot, 25 bázisponttal 5,50 százalékra növelve a repókamatot, ami egyéves csúcsot jelent. Ez a lépés az egyre makacsabb infláció megfékezését célozza, miközben az indiai gazdaság továbbra is dinamikusan bővül. A lengyel jegybank várhatóan hetedszer is változatlanul hagyja az irányadó kamatot, mivel a kormány üzemanyagár-csökkentő intézkedései teret adtak az inflációs pálya kiértékelésére.
A dollár hetek óta tartó erősödését több tényező is táplálja: az amerikai gazdaság robusztus növekedése, a globálisan magas energiaárak, valamint a francia költségvetési helyzet körüli aggodalmak. Franciaországban a kötvényhozamok ismét emelkedtek, közelítve az 5 százalékos szintet, ami ismét 18 éves csúcsot jelentene. Emmanuel Moulin, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja szerint a francia kötvénypiac helyzete komoly, de az EKB beavatkozásának feltételei jelenleg nem állnak fenn. A francia jegybankelnök az elnökválasztási kampány okozta politikai nyomásra is reagált.
Japánban Takaicsi Szanae miniszterelnök jelezte, hogy kormánya kész felülvizsgálni kiadási és bevételi terveit, amennyiben az államkötvény-hozamok váratlanul elmozdulnának. Ezzel párhuzamosan a törvényhozás támogatását kérte az élelmiszerek fogyasztási adójának ideiglenes csökkentéséhez. A globális jegybankok eltérő monetáris politikája is hozzájárul a piaci dinamikához, ahogy azt az indiai kamatemelés vagy a lengyel jegybank várható lépései is mutatják.
A globális gazdasági környezet összetettsége és kölcsönös függősége kiemelten fontos. Az amerikai gazdaság teljesítménye, az energiaárak ingadozása és az európai országok, mint Franciaország, költségvetési stabilitása közvetlenül befolyásolja a devizapiacokat, így a forint árfolyamát is. A jegybankok döntései, mint az indiai kamatemelés vagy a svéd inflációs adatok, rávilágítanak a különböző régiók inflációs kihívásaira és a monetáris politika eltérő válaszaira.
A Portfolio Budapest Economic Forum konferencia keretében Kármán András pénzügyminiszter előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régióban alacsony maradt. A tartós jólét-növekedés motorja a termelékenység javítása, mely kulcsfontosságú a bérfelzárkózás szempontjából. A tárcavezető kiemelte a gazdasági szabályozás szerepét, melynek ideális esetben a hatékony és innovatív szereplőkhöz kellene allokálnia a tőkét.
A pénzügyminiszter szerint a magyar kormány célja az egészséges versenyfeltételek visszaállítása, a beruházási fordulat és a stabil munkaerőpiaci várakozások megteremtése a gazdasági növekedés újraindítása érdekében. Kármán András várakozásai szerint a változások eredményei idén még kisebbek lesznek, a gazdaság 1,7-2 százalékkal bővülhet. Azonban 2027-re már 2,5 százalék körüli GDP-növekedési ütemre gyorsulhat a magyar gazdaság. Ez a stratégia a termelékenység növelésére és a fenntartható fejlődésre fókuszál.
A globális piacokon továbbra is kiemelt figyelmet kapnak az európai konjunktúraadatok és az amerikai jegybanki jegyzőkönyv, melyek további iránymutatást adhatnak a devizapiaci mozgásokhoz. A francia kötvényhozamok alakulása és az EKB álláspontja is meghatározó marad az eurózóna stabilitása szempontjából. Az energiaárak és az amerikai gazdaság teljesítménye továbbra is kulcsfontosságú tényezők lesznek a dollár erejének és a forint árfolyamának alakulásában a közeljövőben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása