A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) prognózisa szerint idén rekordszintre emelkedhet a 38 tagállam együttes államadóssága. Az Egyesült Államok adósságának gyors növekedése különös aggodalomra ad okot, de a globális eladósodás Japánt, Kínát és Európa több országát is érinti. Az államok finanszírozási terhei világszerte növekednek, ami hosszú távon jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokat vet fel, és egyre súlyosabb terhet jelent a nemzetgazdaságok számára.
Az OECD-országok együttes államadóssága drámai növekedést mutatott 2007 óta, amikor még 22,5 ezer milliárd dollár volt, 2025-re várhatóan eléri a 61 ezer milliárd dollárt. Ez közel megháromszorozódást jelent kevesebb mint két évtized alatt, jelezve a globális pénzügyi terhek súlyosbodását. Az Egyesült Államok esetében az adósság még gyorsabban emelkedett, 9 ezer milliárd dollárról 40 ezer milliárd dollárra nőtt ugyanebben az időszakban. Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint az ország adóssága naponta átlagosan több mint 6 milliárd dollárral gyarapszik, ami rendkívül gyors ütemű eladósodást tükröz. Björn Griesbach, az Allianz Investment Management tőkepiaci és makrogazdasági kutatásának vezetője szerint az amerikai adósságdinamika aggasztó, az idei költségvetési hiány pedig a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százaléka körül alakulhat.
Az abszolút számok ellenére az Egyesült Államok GDP-hez viszonyított adósságrátája kevésbé súlyos képet mutat, mint a puszta összeg. Az amerikai GDP 2016 óta jelentősen, 19 ezer milliárd dollárról 32 ezer milliárd dollárra nőtt, miközben az adósságráta 107 százalékról 124 százalékra emelkedett. Globális összehasonlításban Japán áll az élen a GDP-arányos államadósság tekintetében, több mint 200 százalékos rátával, ami kiemelkedőnek számít. Katharina Utermöhl, az Allianz közgazdásza kiemelte, hogy az eladósodás jelensége globális, és nem csupán az Egyesült Államokat érinti, hanem Japánt, Franciaországot és Németországot is. Németország államadóssága a GDP közel 65 százalékát teszi ki, ami nemzetközi viszonylatban továbbra is alacsonynak számít, ám az új eladósodás üteme magas. Kínában az IMF adatai szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt, 50 százalékról idén várhatóan közel 107 százalékra emelkedik. Emellett a bankok nélkül számított magánszektorbeli adósság 2025-ben a GDP 313 százalékára emelkedett, ami a kínai gazdaság további sebezhetőségét jelzi.
Peter Bofinger würzburgi közgazdász szerint nincsen egyetlen, általánosan érvényes adósságküszöb, amely felett egy gazdaság automatikusan válságba kerülne. A kockázat azonban jelentősen megnő, ha egy ország külföldi valutában adósodik el, illetve ha a befektetők elveszítik bizalmukat az adott ország valutája és állampapírjai iránt. Az Egyesült Államok esetében ezért különösen fontos a dollár globális tartalékvaluta-szerepe és az amerikai állampapírokba vetett bizalom, amelyek stabilitást biztosítanak. Ennek ellenére a tízéves amerikai államkötvény hozama augusztusban 5 százalékra emelkedett, ami 2007 óta a legmagasabb szintet jelenti, utalva a befektetői aggodalmakra és a megnövekedett finanszírozási költségekre. Henning Potstada, a DWS ügyvezetőségének tagja szerint az amerikai költségvetési folyamatok aggasztóak, de az Egyesült Államok gazdaságát a dollár globális szerepe, a gazdaság növekedési lehetőségei és az energiafüggetlenség is támogatja. Véleménye szerint a globális adósságválságig még hosszú út vezet, de a helyzet figyelmet érdemel.
A növekvő államadósság válság nélkül is jelentős terhet róhat a lakosságra és az államháztartásra. Az emelkedő kamatkiadások ugyanis forrásokat vonnak el más állami kiadásoktól, például az oktatás, egészségügy vagy infrastruktúra fejlesztésétől, korlátozva ezzel a kormányok mozgásterét. Az Ifo gazdaságkutató intézet számításai szerint Németország kamatkiadásai 2030-ig évi 50 milliárd euróról akár 100 milliárd euróra is nőhetnek, ami jelentős költségvetési tétel. Az adósságteher mérséklésére több lehetséges út kínálkozik, mint például a költségvetési kiadások csökkentése, az adóemelés vagy az infláció. Azonban mindezek a lépések jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak, és gondos mérlegelést igényelnek. A globális gazdasági szereplőknek körültekintően kell kezelniük az eladósodás problémáját, hogy elkerüljék a hosszú távú negatív hatásokat és fenntartható pályára állítsák a nemzetgazdaságokat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása