A globális gázturbinapiac jelentős fellendülést mutat, az S&P Global elemzése szerint 2025-ben a megrendelések meghaladták a 100 gigawattot. Ez a valaha mért második legerősebb év, csupán a 2000-es évek eleji erőműépítési hullám múlja felül a tavalyi rendelésállományt. A bővülés mögött elsősorban az adatközpontok, a villamosítási trendek és a megújuló energiaforrások terjedése áll, melyek megbízható és gyorsan indítható kapacitásokat igényelnek.
A gázturbinapiac több mint két évtizede nem látott növekedési szakaszba lépett, mivel a villamosenergia-igény sokkal gyorsabban emelkedik, mint amennyi biztosan rendelkezésre álló kapacitást az érintett országok ki tudnának építeni. Az időjárásfüggő szél- és naperőművek kiegészítésére olyan erőművekre van szükség, amelyek rugalmasan reagálnak a hálózati ingadozásokra. Az Egyesült Államokban tavaly 51 gigawattnyi nagy teljesítményű gázturbinát rendeltek, miközben az elmúlt húsz évben az éves átlag 10 gigawatt alatt maradt.
Ez a bővülési hullám Magyarországot is érinti, hiszen a GE Vernova veresegyházi gyára az amerikai vállalat legnagyobb Gas Power gyártóbázisa az Egyesült Államokon kívül. Ez a tény rávilágít a régió szerepére a globális energiapiaci változásokban.
Az évtizedet Észak-Amerika uralja, ahol 2030-ig mintegy 85 gigawattnyi új gázkapacitás léphet kereskedelmi üzembe. Globálisan az új gázerőművi kapacitásbővülés 2030-ban tetőzhet 96 gigawatton, nagyrészt az amerikai keresletnek köszönhetően. Ezt követően azonban a növekedés fő motorja Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika lesz, évi nagyjából 60 gigawattos szinten stabilizálódva egészen a század közepéig.
A fejlesztők egyre inkább a gyors üzembe helyezésre fókuszálnak, ezért a hagyományos, nagy erőművek helyett a gyorsabban megvalósítható nyílt ciklusú és 1×1-es kombinált ciklusú konfigurációkat részesítik előnyben. A hosszú hálózati csatlakozási sorok elkerülése érdekében egyre több olyan erőmű épül, amely közvetlenül a fogyasztó telephelyén, a mérőóra mögött helyezkedik el.
Kína sajátos utat jár a gázerőművek fejlesztésében, ahol a kapacitás a 2025-ös 164 gigawattról 2035-ig 270 gigawattra nőhet. Ezek kizárólag nagy méretű, kombinált ciklusú projektek, amelyek a tengerparti régiókban koncentrálódnak, kiegészítve a szén- és megújuló kapacitásokat. A megújulók térnyerése itt is növeli a rugalmassági igényt, de a tervezők a nagy hatásfokú kombinált ciklusú blokkokra építenek a nyílt ciklusú csúcserőművek helyett.
Az éves bővülés Kínában 2026 után mérséklődhet a magasabb gázárak és a szén versenyképessége miatt, így a gáz részaránya az áramtermelésben csak kismértékben, 3,2 százalékról 3,8 százalékra nő 2035-ig. Az elemzés szerint a következő növekedési ciklust akár jobban meghatározhatja a Közel-Kelet, mint Észak-Amerika.
A Közel-Kelet gázerőművi kapacitása a 2025-ös 385 gigawattról 2035-ig 530 gigawattra emelkedhet, amit a tüzelőanyag-váltás, a népességnövekedés és az ipari bővülés hajt. Szaúd-Arábia a „Liquids Displacement Program” keretében az olajtüzelésű termelést olcsó hazai gázzal váltja ki, és a gyors üzembe helyezés miatt a kombinált ciklusú egységeket részesíti előnyben. Más öbölbeli országok, mint Omán és Katar, viszont nyílt ciklusú turbinákba fektetnek az ellátásbiztonság fenntartásáért.
Kínán kívül Ázsia is változatos képet mutat a gázerőművek terén. Délkelet-Ázsia a régió növekedési motorja, ahol Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnám együttesen mintegy 20 gigawattnyi új gázkapacitást építhet 2030-ig. Eközben Szingapúr és Thaiföld közel 7 gigawattnyi régi erőművet vezet ki a rendszerből.
A régióban kockázatot jelent az LNG-importköltség, amely megnehezítheti az alaperőművi beruházások megtérülését. Mindazonáltal a gázturbinák iránti globális kereslet várhatóan stabil marad a század közepéig, kulcsszerepet játszva az energiaellátás rugalmasságának és megbízhatóságának biztosításában a megújulók térnyerése mellett.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása