A Gazdaságkutató Intézet Zrt. szerdán rendezett konferenciáján vezető gazdasági szakértők, köztük Porcher Áron államtitkár, Tóth Gábor BÉT-elnök és Virág Barnabás, az MNB elnöki főtanácsadója elemezték a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait. Az előadók egyetértettek abban, hogy az eddigi növekedési modell kifutotta magát, és most a kiszámítható gazdaságpolitikára, valamint a termelékenység növelésére kell helyezni a hangsúlyt. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter külön felhívta a figyelmet a magyar háztartásoknál lévő mintegy 120 ezer milliárd forintnyi megtakarításra, mely szerinte jelentős potenciált rejt a gazdaság élénkítésében.
Porcher Áron államtitkár előadásában rámutatott, hogy a vállalkozások beruházási hajlandósága drasztikusan csökkent: míg 2014-ben 77 százalékuk tervezett befektetést, ma mindössze 28 százalékuk. Ez a csökkenés hátráltatja a termelékenység növekedését és a külpiacokra való kilépést. Az államtitkár szerint a gazdaságnak az olcsó munkaerőre épülő modellről egy tudásalapú szerkezetre kell átállnia, ahol a hazai termékek és a magasabb bérek dominálnak.
A termelékenység terén Magyarország az EU-s átlag 70 százalékánál stagnál, és a kutatás-fejlesztési ráfordítások is alacsonyak, a GDP 1,3 százalékát teszik ki az uniós 2,2 százalékhoz képest. Az iparági koncentráció, különösen az autógyártás és az elektronikai termékek túlsúlya miatt diverzifikációra van szükség, amit a kkv-szektor erősítésével, egy „bottom-up” stratégiával lehetne elérni. Jelenleg a kkv-k 99,2 százalékát teszik ki a magyar gazdaságnak, de mindössze öt százalékuk exportál.
A digitalizáció terén is jelentős lemaradás tapasztalható: míg az EU-ban a vállalkozások 20 százaléka használ mesterséges intelligenciát, Magyarországon ez az arány csupán 7 százalék. Ráadásul sokan csak keresésre alkalmazzák az MI-t, a folyamatok automatizálása helyett. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök az emberitőke-deficitre és az oktatás hiányosságaira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem több, hanem jobb munkahelyekre van szükség.
Az államtitkár szerint a korábbi gazdasági modell, bár hozott eredményeket, mára elavulttá vált. Kiemelte, hogy a technológiai fejlődés nem épült be megfelelően a hazai vállalkozásokba, és a kkv-szektor sem tudott kellőképpen fejlődni. A cél most egymillió jól fizető munkahely megteremtése, szemben a 2010-ben ígért egymillió új munkahellyel.
Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a vállalkozói bizonytalanságot emelte ki, mint a beruházások gátját. A gyorsan változó szabályozási környezet miatt a cégek gyakran csak hat hónapra látnak előre, miközben beruházásaik (gépek, csarnokok) évekre, évtizedekre kötik le őket. Ennek orvoslására harminc napos egyeztetési időt, kilencven napos felkészülési periódust és az adózás év közbeni stabilitását javasolta.
A VOSZ elnöke azt is problémának tartja, hogy a beruházások gyakran nem növelik a hatékonyságot. Egy rossz folyamat digitalizálása csupán felgyorsítja a hibás működést, nem javítja azt. A termelékenység javítása kulcsfontosságú a növekedéshez.
Az alacsony beruházási ráta és a stagnáló termelékenység alacsony hozzáadott értékhez vezet, ami negatív spirálba sodorhatja a gazdaságot. Emellett két „csendes kockázat” is fenyegeti a magyar gazdaságot: a klímaváltozás hatása az energiaárakon keresztül, valamint az, hogy a magyar vállalatok mintegy 27 százalékának nincs kidolgozott utódlási terve, ami hosszú távon veszélyeztetheti a működésüket.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint a lakosság szerepe is kulcsfontosságú. A magyar háztartások 2025 végére várhatóan 120 ezer milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeznek, melynek jelentős része készpénzben (7 ezer milliárd), bankbetétben (20 ezer milliárd) vagy államkötvényben (15 ezer milliárd) van. Ezzel szemben mindössze 4 ezer milliárd forintot fektetnek a tőkepiacokon.
Ez a jelenség Európában is megfigyelhető, ahol a magas megtakarítási hajlandóság ellenére a háztartások pénzügyi vagyona az amerikaiakénak csupán ötöde, és a befektetések gyakran külföldi piacokra irányulnak. Oszkó megfogalmazása szerint a tőke így „vagy nem dolgozik, vagy máshol dolgozik”, ami hátráltatja a hazai gazdaság fejlődését. Az állami újraelosztás hatékonysága is megkérdőjelezhető, ezért a lakossági tőke bevonása elengedhetetlen.
A szakértők egyöntetűen a termelékenység növelését, a tudásalapú gazdaságra való áttérést, a kkv-szektor fejlesztését és a kutatás-fejlesztési ráfordítások emelését jelölték meg a jövőbeli növekedés motorjaként. A digitalizáció hatékonyabb kihasználása és az emberi erőforrások fejlesztése szintén alapvető fontosságú. A kiszámítható gazdasági környezet megteremtése elengedhetetlen a vállalkozások hosszú távú beruházási kedvének ösztönzéséhez.
A gazdasági növekedéshez nem csak az állam, hanem a lakosság aktívabb szerepvállalása is szükséges, különösen a megtakarítások hazai tőkepiacokon történő befektetése révén. Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is hasonlóan látja, hogy Európa gazdasága számos mutatóban lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, ami további cselekvésre ösztönöz.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása