György László közgazdász, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója és korábbi gazdaságstratégiai kormánybiztos Facebook-bejegyzésében fejtette ki álláspontját a gazdagok közteherviseléséről. Érvelése szerint az állam jelentősen több bevételre tehetne szert a gazdaság fehérítésével és a már létező adók hatékonyabb beszedésével, mint egy új vagyonadó bevezetésével. Ez a megközelítés nemcsak nagyobb pénzügyi eredményt ígér, hanem elkerülheti az új adónem potenciális negatív gazdasági hatásait is, miközben a fenntartható növekedést támogatja.
György László álláspontját az alapítvány "A gazdagok adóztatása" című, 74 oldalas tanulmányára alapozza, amely részletesen elemzi a különböző adóztatási stratégiákat. A tanulmány szerint a gazdaság fehérítése és a meglévő adók hatékonyabb beszedése sokkal nagyobb bevételi potenciállal rendelkezik, mint egy új vagyonadó bevezetése. Az alapítvány számításai alapján a gazdaságfehérítés évente akár 2000 milliárd forintos plusz bevételt is jelenthet az államkasszának, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a költségvetési stabilitáshoz. Ez az összeg közel tízszerese annak, amit a vagyonadótól remélnek, hiszen a kormányzat becslései szerint egy vagyonadóból évente mintegy 600 milliárd forint folyhatna be. Az alapítvány elemzése tehát egyértelműen a gazdaság átláthatóbbá tételét és a meglévő rendszer optimalizálását preferálja egy új adó bevezetésével szemben, mint hatékonyabb és célzottabb megoldást.
A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetven évben a leggazdagabbak adóterhelése mérséklődött, miközben a középosztály terhei növekedtek, ami egy egyenlőtlenségi tendenciát jelez. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a tehetősebb rétegek intenzívebb bevonása a közös teherviselésbe indokolt lehet a társadalmi igazságosság és a költségvetési stabilitás szempontjából. Azonban György László hangsúlyozza, hogy ennek módját a jóllét fenntartható növekedésének szempontjából is alaposan mérlegelni kell, elkerülve a gazdaságra nézve káros döntéseket. Egy rosszul megválasztott gazdaságpolitikai lépés ugyanis komoly károkat okozhat a nemzetgazdaságnak, ahogy fogalmazott, "lábon lőheti a saját gazdaságát" a hosszú távú fejlődés rovására. A cél tehát nem csupán a bevétel növelése, hanem a gazdasági stabilitás és a hosszú távú fejlődés megőrzése is, miközben a közterhek igazságosabb elosztására törekszünk.
A Harmonikus Növekedésért Alapítvány tanulmánya részletesen elemzi a vagyonadó potenciális negatív következményeit, kiemelve annak gazdaságra gyakorolt káros hatásait. Az új adónem bevezetése szerintük a beruházások visszafogásához vezethet, mivel csökkenti a vállalkozások rendelkezésére álló tőkét, ami szélsőséges esetben munkahelyek megszűnését is eredményezheti. Különösen aggasztó, hogy a vagyonadó negatívan diszkriminálhatja a hazai vállalkozókat a külföldiekkel szemben, ami versenyhátrányt jelenthet számukra a nemzetközi piacon. György László kiemeli, hogy a vagyonadó arányaiban leginkább azokat a magyar vállalkozókat büntetné, akik jelentős tőkét és technológiát fektettek be a gazdaságba. Ez a befektetés célja a hosszú távon fenntartható munkahelyek létrehozása és fenntartása, hozzájárulva a nemzetgazdaság erősödéséhez. Ezzel szemben, az adó paradox módon „jutalmazná” azokat, akik felélték vagy eldőzsölték a megkeresett pénzüket, ahelyett, hogy azt a gazdaságba forgatták volna, ami torzítja a gazdasági ösztönzőket. Az intézkedés így nem szolgálná a fenntarthatóságot, és szimbolikusan rossz üzenetet közvetítene a jövő generációi felé a felelős gazdálkodásról és befektetésekről.
A közgazdász érvelése szerint a gazdaságpolitika elsődleges feladata a fenntartható növekedés biztosítása és a gazdasági környezet javítása, nem pedig olyan adónemek bevezetése, amelyek hátráltatják ezt. A vagyonadó bevezetése helyett a hangsúlyt a meglévő adórendszer hatékonyságának növelésére és a gazdaság fehérítésére kellene helyezni, ami egy proaktív és fejlesztésorientált megközelítés. Ez a megközelítés nemcsak nagyobb bevételt eredményezhet az állam számára, hanem hozzájárulhat a gazdaság egészségesebb működéséhez is, elkerülve a beruházások és a munkahelyteremtés esetleges akadályozását. Amennyiben a vagyonadó bevezetése mégis elkerülhetetlenné válna, György László két konkrét módosítást javasol a káros hatások enyhítése érdekében, bár ezek részletei nem kerültek nyilvánosságra a bejegyzésben. Az alapítvány tanulmánya és György László álláspontja tehát egyértelműen amellett érvel, hogy a gazdagok hozzájárulása a közterhekhez a gazdaság hosszú távú érdekeit és a fenntartható fejlődést figyelembe véve történjen. A cél egy olyan adórendszer kialakítása, amely ösztönzi a befektetéseket és a munkahelyteremtést, miközben igazságosabbá teszi a közteherviselést mindenki számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása