A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) ismételten törvénymódosítást és a rögzített üzemanyagárak okozta veszteségeik teljes körű ellentételezését sürgeti a kormánytól. A szervezet pénteki inárcsi sajtótájékoztatóján országos tiltakozó akciót hirdetett, amelyben az üzemanyagpiac magánszektorában működő vállalkozások vesznek részt. Álláspontjuk szerint a korábbi árstopok és a jelenlegi kormány által előterjesztett üzemanyagárakkal kapcsolatos törvénytervezet is súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit, az uniós jogot, valamint a magyar családi vállalkozások érdekeit.
Egri Gábor, az FBSZ elnökségi tagja, országos sztrájkot hirdetett, amelyben az üzemanyagpiac magánszektorának vállalkozásai vesznek részt. Elmondása szerint a független kutak nehézségei 2022 óta tartanak, és már korábban is demonstráltak az árstop jog-, alkotmány- és piacellenes voltára hívva fel a figyelmet, miközben az új kormány törvénytervezete is súlyosan sérti a jogállamiságot és az uniós jogot. Kiemelte, hogy a mintegy 2000 magyar benzinkút fele független, ezek a cégek a szektor éves 1200 milliárd forintos adóbefizetésének 30 százalékát adják, de a mai napig nem kapták meg a korábban kialkudott kompenzációt, és az FBSZ a hazai KKV-szektor, így a GDP 70 százalékát adó családi vállalkozások érdekeit is képviseli.
Gépész László, az FBSZ elnöke, kifejtette, hogy az üzemanyag hatósági ára által okozott kár megtérítése a jogállamiság alapvető része, és a jogutódlásra tekintettel a jelenlegi kabinet feladata. Szavai szerint a korábbi védett ár nemcsak ellentétes volt az akkor hatályos ártörvény rendelkezéseivel, hanem nem teljesítette az abban foglalt garanciális kötelezettségeket, és „mérhetetlen mennyiségű” kárt okozott a vállalkozásoknak. Az elnök aláhúzta, hogy a benzinkutak működése „teljes jogbizonytalanságban van”, ami a kieső bevételeken túl értékvesztést és üzleti potenciálvesztést jelent a tulajdonosoknak, hiszen a 2022-es ársapka 30-40 százalékos piacvesztést okozott a magánbenzinkutasoknak, lehetetlenné téve a fenntartást és fejlesztést.
A demonstráció másik fő oka az új kormány üzemanyagárakra vonatkozó törvénytervezete, amelyben bár a hatósági ár bevezetésének lehetőségével sem értenek egyet, megfelelő szabályozás esetén azt el tudnák fogadni. Teljesen elutasítják azonban a jogszabály-tervezetnek azt az elemét, amely a hatósági árról szóló döntés jogát „teljesen szubjektív módon, minden kontroll nélkül” a gazdasági és energetikai miniszter kezébe adja, mert ebből legjobb esetben is az következik, hogy a nagykereskedők kockázati felárral tárolják készleteiket, ami a fogyasztói árakban is megjelenik majd. Az FBSZ célja, hogy a törvény írjon elő megfelelő döntési szempontrendszert a hatósági üzemanyagár bevezetésére, elkerülve a pazarlásra ösztönző hatást, amely számítások szerint idén havonta 50 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.
Gépész László kérdésre válaszolva kifejtette, hogy nem értenek egyet azzal, hogy az üzemanyagok jelenleg megkülönböztetett termékcsoportként szerepelnek a hatályos ártörvényben, így a többi termékcsoportra vonatkozó garanciák az üzemanyagokra nem vonatkoznak. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormánnyal az idén bevezetett hatósági üzemanyagár első három hónapjára 6 milliárd forintos kompenzációról állapodtak meg, de a védett ár teljes időtartamára vetítve ez 7,5-8 milliárd forint lehet, amely még mindig csak az érintett magánkutak közvetlen veszteségeit fedezné. A közvetlen veszteséget az okozta, hogy azonos szinten rögzítették a kis- és nagykereskedelmi árat, azaz nem volt árrés, miközben a vállalkozásoknak adót kell fizetniük és fenntartaniuk működésüket, amit tovább árnyalt a stratégiai üzemanyagkészlet feláldozása, amelyhez 35 forint árréssel lehetett hozzájutni, de a szállítás ennek felét elvitte.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása