A francia sajtó, élén a TF1 televízióval, mélyrehatóan foglalkozik az illegális dohánytermékek európai kereskedelmével. A helyszíni riportok és elemzések rávilágítanak arra, hogy ez a jelenség komplex gazdasági és közbiztonsági kihívást jelent az egész kontinensen. A figyelem középpontjában többek között a magyarországi gyártóhelyek és a franciaországi értékesítési hálózatok állnak.
A TF1 beszámolója az illegális cigarettakereskedelem teljes európai értékláncát feltérképezte, a gyártástól a szállításon át a francia utcai értékesítésig. A stáb magyarországi, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által felszámolt illegális cigarettagyárakat is meglátogatta, bemutatva a bűnszervezetek ipari kapacitásait és technológiai fejlettségét. A KPMG tanulmánya szerint 2025-ben az Európai Unióban 41,8 milliárd szál illegális cigarettát fogyasztottak, ami a teljes piac 10,3 százalékát tette ki. Ez az uniós tagállamok számára 16,7 milliárd eurós adóbevétel-kiesést eredményezett.
A feketepiac szerkezeti átalakuláson megy keresztül, ahol a csempészet dominanciája csökken, és a hamisított cigaretták egyre nagyobb szerepet kapnak. Franciaország kiemelkedő példája ennek a folyamatnak, ahol 2025-ben 20,5 milliárd szál illegális cigaretta fogyott, ami az ország teljes fogyasztásának 41,4 százalékát jelentette. Ebből a hamisított termékek közel 9,7 milliárd szálat tettek ki, ezzel Franciaország Európa legnagyobb illegális cigarettapiacává vált, és itt nőtt a legnagyobb mértékben az illegális fogyasztás.
A TF1 riportja szerint a Franciaországban értékesített illegális cigaretták jelentős része Kelet-Európából származik, és a francia televízió a magyarországi gyártóhelyeket azonosította gócpontként a régióban. Ez egy több országon átívelő ellátási lánc része, amelyben a gyártás, logisztika, finanszírozás, szállítás és értékesítés szorosan összefonódik. A NAV szakértői, köztük Romhányi Antal Róbert, Csatlós Zsolt és Szűcs Gábor ezredesek, bemutatták az illegális cigaretta ipari előállításához szükséges technológiai és logisztikai hátteret.
Az illegális üzemekben alkalmazott berendezések, alapanyagok és szállítási megoldások arra utalnak, hogy a bűnszervezetek komoly szakértelemmel és jelentős pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek. A gyártás után a termékeknek el kell jutniuk a célpiacokra, miközben a hálózatoknak el kell rejteniük a pénzmozgásokat és a logisztikai útvonalakat. Kondor Tamás őrnagy, a NAV Kelet-magyarországi Logisztikai és Raktározási Osztályának vezetője elmondta, hogy a feketegazdaság szereplői a legális gazdaságban is használt modern logisztikai megoldásokat alkalmazzák, de a nyomonkövethetőség kijátszására törekednek.
A francia példa jól mutatja, hogy a szigorúbb szabályozási környezet ellenére is jelentős illegális piac alakulhat ki. Franciaországban 2025 februárja óta tilos az egyszer használatos e-cigaretták (vape-ek) értékesítése és forgalmazása, melynek megsértése akár 100 ezer eurós bírsággal is járhat. Ennek ellenére egy felmérés szerint az észak-franciaországi éjszakai élelmiszerboltok több mint fele továbbra is illegálisan értékesít cigarettát és eldobható e-cigarettát, minden második üzlet érintett.
Franciaország 2026 áprilisától a nikotinpárna használatát és birtoklását is betiltotta, melynek megsértése akár egy év szabadságvesztéssel és 15 ezer eurós pénzbírsággal járhat. Súlyosabb esetekben akár öt év börtön és 375 ezer eurós büntetés is kiszabható. A dohány- és nikotintermékek piacának további szigorítása azonban nem feltétlenül szünteti meg a keresletet; ha egy termék legálisan nehezebben vagy drágábban érhető el, a fogyasztók egy része az illegális kínálat felé fordulhat, ami fokozott veszélyeket rejt. Laure Brunet Ruinart, a Francia Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint a tiltó intézkedések alááshatják a közegészségügyi célokat, mivel az illegális termékek összetétele ismeretlen, így közvetlenül érintik az egészséget.
Az illegális dohánykereskedelem egyre professzionálisabbá válik, és mindinkább a magas keresletű nyugat-európai piacokra koncentrál. A hatóságok, köztük a NAV munkája nem csupán az illegális cigaretta lefoglalásáról szól, hanem a teljes bűnügyi infrastruktúra feltárásáról és felszámolásáról. Ez magában foglalja az Európát elárasztó hamisított vape-ek térnyerését is, amelyek az e-cigaretta piac 48 százalékát teszik ki, forgalmuk már most meghaladja a 6,6 milliárd eurót. Becslések szerint 2030-ra ez az összeg közel 10,8 milliárd euróra nőhet az illegális szereplők zsebében.
Ez a jelenség jelentős gazdasági károkat és munkahelyek veszélyeztetését okozza, emellett komoly közegészségügyi problémákat is felvet. A magyar hatóságok fellépése így nem kizárólag hazai ügy, hiszen az illegális nikotintartalmú termékek kereskedelme egész Európát érintő, komplex gazdasági és közbiztonsági kihívás. A feketepiac elleni hatékony fellépés ezért csak összehangolt, nemzetközi hatósági együttműködéssel, korszerű ellenőrzési módszerekkel és a teljes illegális értéklánc felszámolásával lehet eredményes.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása