A fővárosi önkormányzat csütörtökön bejelentette, hogy visszafizette 67 milliárd forintos folyószámlahitelét. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus egy háttérbeszélgetésen közölte, hogy a szerda estig befolyt 118 milliárd forint helyi iparűzési adóelőleg tette lehetővé a hitel rendezését.
A főváros 80 milliárd forintos folyószámlahitel-kerettel rendelkezett, amelyből 67 milliárd forintot használtak fel. A beérkezett adóelőlegből a hitel teljes egészében visszafizetésre került, így a főváros számláján szeptember végére várhatóan mintegy 3,5 milliárd forint marad.
A főigazgató tájékoztatása szerint a finanszírozó bank szombat hajnaltól már nem biztosítja a hitelkeretet, ami a megtérülés bizonytalanságával magyarázható. Ennek következtében a főváros az elmúlt hetekben kötelezettségvállalási stopot vezetett be, amely a hivatal és az önkormányzat esetében nulla forint, az intézményeknél pedig 20 millió forint feletti összegekre vonatkozik.
Emellett létszámstopot és intézményi beruházási stopot is elrendeltek. A jövő péntekre tervezett fővárosi közgyűlési ülésen a pénzügyi hatással bíró előterjesztésekről, mint például a zöldterület-fejlesztési pályázatokról, csak feltételes döntéseket hozhat a testület.
A befolyt adóelőlegből a közösségi közlekedési cégek is rendezik 45 milliárd forintos áthidaló hitelüket szeptember végéig. Ez a lépés biztosítja az október eleji bérkifizetéseket, fenntartva a város működéséhez elengedhetetlen szolgáltatásokat.
A főváros pénzügyi helyzetét több tényező is befolyásolja, beleértve a szolidaritási hozzájárulást is. Október közepén 86 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak ezen a címen, azonban Kiss Ambrus szerint ekkora forrás nem áll rendelkezésre.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy továbbra is szükség van a kormánnyal való megállapodásra a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A tárgyalások állásáról azonban nem kívánt részleteket közölni, jelezve a helyzet érzékenységét.
A pénzügyi nehézségek és a hitelkeret megszűnése indokolta a szigorú pénzügyi fegyelem bevezetését. A kötelezettségvállalási és létszámstopok célja a kiadások minimalizálása és a város működőképességének fenntartása a bizonytalan gazdasági környezetben.
A főváros pénzügyi stabilitása kulcsfontosságú a mindennapi működés és a fejlesztések szempontjából. A hitel visszafizetése rövid távon megkönnyebbülést jelent, de a folyamatos kihívások, mint a szolidaritási hozzájárulás és a hitelkeret hiánya, hosszú távú megoldásokat igényelnek.
A főigazgató kitért a főváros közterületein tapasztalható szociális problémákra is, amelyeket hajléktalan-, szerhasználói és „palackozási” problémaként azonosítanak. Kiss Ambrus szerint nem kizárólag hajléktalanok gyűjtenek palackokat, hanem a társadalom széles rétegei egészítik ki így jövedelmüket.
A közterületi problémák megoldásának kulcsa a bérek országos szintű emelése lehetne, ami lehetővé tenné az emberek számára, hogy méltó módon megéljenek munkájukból. Ez a lépés csökkenthetné a palackgyűjtés és a szerhasználat mértékét, javítva ezzel a közterületek állapotát.
A főváros folyamatosan szembesül azzal, hogy sok fiatal a gyermekvédelemből megszökve Budapest közterületein él. Ezért a főváros támogatja a gyermekvédelemben történő érdemi változásokat, mivel enélkül ez az állandó körforgás ismétlődni fog, és a fiatalok továbbra is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
A fővárosnak a közeljövőben továbbra is a kormánnyal való tárgyalásokra kell fókuszálnia a szolidaritási hozzájárulás rendezése érdekében. A pénzügyi fegyelem fenntartása és a bevezetett stopok betartása elengedhetetlen a további működőképesség biztosításához.
A szociális problémák kezelése hosszú távú, komplex megoldásokat igényel, amelyek túlmutatnak a főváros hatáskörén. Az országos bérpolitika és a gyermekvédelmi rendszer reformja kulcsfontosságú a közterületek állapotának javításához és a társadalmi kohézió erősítéséhez.
Kiss Ambrus arról is beszámolt, hogy a kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság 2011–2012 körüli adatokat kért a fővárostól. Az adatok a bicskei gyermekotthonnal, az ellenőrzésekkel, az intézményvezetői kinevezésekkel, valamint Vásárhelyi János 2015-ös kitüntetésével kapcsolatosak voltak, és mintegy 800 oldalnyi anyagot adtak át a bizottságnak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása