A mögöttünk álló időszakban a magyar gazdaság több fronton is kihívásokkal szembesült, melyek közül kiemelkedik a forint gyengülése a főbb devizákkal szemben, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági adatok. A nemzetközi piacokon uralkodó feszültségek, különösen az energiapiaci folyamatok, jelentős hatást gyakoroltak a hazai deviza árfolyamára.
A héten tapasztalt események rávilágítottak a globális gazdasági környezet és a hazai mutatók közötti szoros összefüggésre. Az elemzők szerint a forint mozgását elsősorban külső tényezők befolyásolták, bár a hazai adatok sem adtak okot az optimizmusra.
A forint jelentősen gyengült a héten, közel 1 százalékkal az euróval és több mint 2 százalékkal a dollárral szemben. Az euró árfolyama a hét eleji 365,4-es szintről péntek délutánra 368 környékére emelkedett, de a hét során 369 fölött is járt. A dollárral szembeni jegyzés 320,8-ról 326 fölé került, és a lengyel zlotyval szemben is értékvesztést könyvelt el a magyar deviza.
A gyengülés mögött elsősorban a geopolitikai feszültségek okozta energiapiaci folyamatok, mint a kőolaj-, földgáz- és dízeláremelkedés álltak. Emellett a kínai és amerikai dízelexport-tilalommal kapcsolatos hírek is hozzájárultak a forint romlásához. Az amerikai kötvénypiac magas hozamszintje támogatta a dollár erősödését az euróval szemben.
A hét fordulópontja csütörtökön következett be, amikor az amerikai kötvényhozamok tovább emelkedtek, és a befektetők a biztonságosabb eszközök felé fordultak. Ennek hatására a dollár jelentősen erősödött, az EUR/USD árfolyam közel másfél éves dollárcsúcsot jelentő 1,1245-ig esett. Ezt a forint már nem tudta kivédeni, az euró árfolyama 369 forintig, a dolláré pedig 327 fölé ugrott.
Péntek délutánra azonban javult a hangulat a magyar deviza körül, miután az amerikai munkaerőpiaci adat a vártnál gyengébb lett. Szeptemberben mindössze 29 ezer új, mezőgazdaságon kívüli álláshely jött létre a várt 90 ezer helyett, ami visszafogta a további amerikai kamatemelésekkel kapcsolatos várakozásokat és gyengítette a dollárt. Ennek köszönhetően a forint vissza tudott kapaszkodni a 369 fölötti szintről.
A hazai makrogazdasági adatok közül különösen a külkereskedelmi számok mutattak kedvezőtlen képet. Augusztusban az export volumene 0,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben a behozatal 13 százalékkal nőtt. Ennek eredményeként 481 millió eurós termék-külkereskedelmi hiány alakult ki, ami 2023 eleje óta nem látott passzívumot jelent.
A havi összevetés sem festett sokkal kedvezőbb képet: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított export 2,8 százalékkal csökkent júliushoz képest, az import viszont 1,3 százalékkal emelkedett. Ez a jelentős külkereskedelmi hiány három és fél éve nem látott mértékű volt.
A turizmus sem adott sok okot az optimizmusra augusztusban. A külföldi és a belföldi vendégek száma egyaránt csökkent az előző év azonos időszakához képest, és a vendégéjszakákból is kevesebb jött össze. A turisztikai szálláshelyeken csaknem 2,6 millió vendég összesen 6,9 millió vendégéjszakát töltött el, ami 7,3 százalékkal kevesebb vendéget és 5,8 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jelentett az előző évhez képest. A gyengébb forgalommal együtt a szektor árbevétele is visszaesett.
Az elemzők kiemelték, hogy a hét elején a Közel-Kelet diktálta a tempót a piacokon. A Hormuzi-szoros forgalmának normalizálásáról szóló megállapodás hiánya újabb lökést adott az olajáraknak. A dráguló energia hagyományosan támogatja a dollárt, miközben az energiaimportőr országok devizáira, így a forintra is nyomást helyez.
A magyar devizát nemcsak a nemzetközi környezet húzta lefelé, hanem a jegybankalelnök előző hét végi nyilatkozata is érzékenyen érintette a piacot. A nyilatkozat nyitva hagyta a további kamatcsökkentések lehetőségét, ami azért volt érdekes, mert a piac jelenleg nem áraz újabb vágást a következő hónapokra.
A fő kockázatok továbbra is fennállnak, mint a közel-keleti konfliktus elhúzódása, a magas olaj- és gázárak, valamint az emelkedő globális hozamkörnyezet. Ezek a tényezők továbbra is óvatosságra késztetik a befektetőket, és befolyásolják a devizapiaci mozgásokat.
A következő héten is alapvetően ugyanazok a tényezők mozgathatják a forintot, amelyek az elmúlt időszakban is meghatározták a piacot. Az iráni háború alakulása, az energiaárak változása, az amerikai kötvényhozamok emelkedése, valamint az euró–dollár árfolyam mind befolyásoló tényezőként szerepelnek.
Emellett több hazai és nemzetközi adat is érkezik, amelyek érdemben befolyásolhatják a befektetői hangulatot. Magyarországon kedden az augusztusi ipari és kiskereskedelmi adatok, szerdán pedig a szeptemberi infláció kerül a középpontba. Az infláció az augusztusi 1,3 százalékról szeptemberben 1,7 százalékra gyorsulhatott, elsősorban az üzemanyagok drágulása miatt. A pénzromlás várhatóan még így is az eurózóna átlaga alatt maradhat, és továbbra sem érheti el a jegybanki célsáv alsó szélét.
Az inflációs adat a forint szempontjából is fontos lehet. Ha a vártnál jóval alacsonyabb szám érkezik, az erősítheti a kamatcsökkentési várakozásokat, bár ehhez stabilabb forintárfolyamra és alacsonyabb energiaárakra is szükség lenne. Egy magasabb inflációs adat ezzel szemben óvatosságra késztetheti a jegybankot, ami akár a forintot is erősítheti.
Az eurózónából is érkeznek fontos adatok: az Eurostat hétfőn az augusztusi ipari termelői árakat, kedden pedig a kiskereskedelmi számokat közli. A régióban két kamatdöntés is fókuszba kerül: szerdán a lengyel, csütörtökön a román jegybank dönt az irányadó kamatról. Lengyelországban az alapkamat március óta 3,75 százalék, miközben az infláció június óta folyamatosan gyorsul, szeptemberre pedig 4 százalékra emelkedett.
Az energiapiacon továbbra is a közel-keleti háború diktálja az irányt. A Brent típusú kőolaj árfolyama a múlt heti 104,5 dollár körüli szintről a hét közepén 96 dollárig esett, majd ismét 102 dollár közelébe kapaszkodott vissza, végül péntek délután 100 dollár körül alakult. A Hormuzi-szoros körüli hírek, az Egyesült Államok katonai jelenlétének erősítése, valamint tankerhajók elleni támadások is hozzájárultak a feszültség növekedéséhez.
Az elemzői várakozások szerint a forint mozgása összességében visszafogott maradhat, enyhe gyengülési tendenciával. Az euró-forint árfolyam a következő hétre 361 és 373 forint közötti sávban mozoghat, míg a következő hetekben 360 és 370, a dollár-forint pedig 310 és 330 közötti sávban. A földgáz ára szintén hektikusan mozgott, a holland TTF-jegyzés múlt pénteken 70,4 euró/megawattóra körül zárt, majd emelkedett, mielőtt a hét közepén visszaesett volna.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása