Az augusztusi magyar inflációs adat megjelenése után a forint gyengülésnek indult az euróval és a dollárral szemben egyaránt. A hazai deviza mozgását nem csupán a belföldi hírek, hanem a nemzetközi piaci folyamatok is befolyásolták, mint például a japán jen erősödése vagy a német export váratlan visszaesése. A globális kockázatvállalási hangulat romlása és az amerikai inflációs adatokra való várakozás is érezhetően hatott a devizapiacokra.
A KSH kedd reggeli közlése szerint augusztusban 1,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest, ami alacsonyabb volt az elemzők által várt 1,4 százalékos drágulási ütemnél. Az inflációs adat közzététele után a forint gyengült, az euróval szemben a reggeli 363,8-as szintről 365 forint fölé emelkedett a jegyzés, míg a dollár ellenében 313 forintról 314,3 forintig kúszott fel az árfolyam. A nap folyamán az euró 364,6, a dollár pedig 313,7 forinton is járt.
Eközben a nemzetközi piacokon jelentős mozgások zajlottak: a japán jen hét hónapos csúcsra erősödött a dollárral szemben, elérve a 152,89-es szintet. Júliusban váratlanul visszaesett a német export, megszakítva az öt hónapja tartó növekedési sorozatot, ami beárnyékolja Európa legnagyobb gazdaságának kilábalási kilátásait. A Brent típusú nyersolaj jegyzése ismét 100 dollár fölé emelkedett, majd 97 dollár felett stabilizálódott, ami fokozza a globális kockázatkerülést.
A japán jen erősödését több tényező együttes hatása magyarázza. A befektetők egyre inkább a japán jegybank monetáris szigorítására számítanak, ami vonzóbbá teszi a jent. Emellett a hazai befektetők tőkehazahívása, a carry trade pozíciók zárása, valamint az amerikai politikai nyomás is támogatta a japán devizát.
A dollárra eközben kivárás nehezedik az amerikai inflációs adatok közzététele előtt. A globális kockázatvállalási hangulat romlása a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot is nyomás alá helyezi. A kockázatkerülésből elsősorban a dollár profitál, ami tovább erősíti a feltörekvő devizák gyengülését.
Kína augusztusi külkereskedelmi adatai ugyanakkor erősödést mutattak, a technológiai termékek iránti globális kereslet hajtotta a kivitelt és a behozatalt egyaránt, ami a jüan erősödéséhez vezetett. Magyarországon a fejlesztéspolitika jövőjével kapcsolatos diskurzus is zajlik. Baráth Etele koncepciója szerint a 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés során nem csupán a forrásokhoz való hozzáférés a cél, hanem egy olyan intézményi és tervezési rendszer kialakítása, amely a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá és területi fejlődéssé alakítja.
A vártnál alacsonyabb augusztusi inflációs adat elméletileg nagyobb mozgásteret biztosíthat az MNB-nek a kamatcsökkentési ciklus folytatásához. Azonban a korábbi kiszivárgott információk szerint a jegybank fontolgatja a lazítás szüneteltetését, ami bizonytalanságot okoz a piaci szereplők körében. Az inflációs alapfolyamatok visszafogottsága mindenesetre hatással lehet az őszi kamatdöntésekre.
Az amerikai inflációs adatok kulcsfontosságúak lesznek a Fed Nyíltpiaci Bizottságának szeptemberi ülése előtt. A kedvezőbb munkaerőpiaci jelentés után a kereskedők mintegy 60 százalékos valószínűséggel áraznak szeptemberi kamatemelést, így az inflációs adatok megerősíthetik vagy megcáfolhatják ezt a várakozást. A Fed döntése jelentős hatással lehet a dollár árfolyamára és a globális tőkepiacokra.
A német export visszaesése és a nyersolaj árának emelkedése globális szinten rontja a gazdasági kilátásokat és növeli a kockázatkerülést. Ez a tendencia különösen érzékenyen érinti a feltörekvő gazdaságokat és azok devizáit, mint a forintot. A Baráth Etele által felvázolt fejlesztéspolitikai koncepció rávilágít arra, hogy a magyar gazdaság növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika nem kezeli kellő súllyal a gazdasági teljesítmény térségi különbségeit.
A következő időszakban a piacok figyelme továbbra is az amerikai inflációs adatokra és a Fed szeptemberi ülésére szegeződik. Ezek az események alapvetően meghatározhatják a dollár további mozgását és a globális kockázatvállalási hajlandóságot. A Perzsa-öbölben fokozódó geopolitikai feszültségek, Irán figyelmeztetései az energetikai infrastruktúra sebezhetőségére, szintén növelik a bizonytalanságot és befolyásolhatják az olajárakat.
A forint szempontjából az MNB őszi kamatdöntései lesznek meghatározóak, amelyekre az inflációs adatok és a nemzetközi piaci környezet egyaránt hatással lesz. A japán jen további erősödése, amennyiben a 150-es szintet is eléri, további lendületes mozgásokat generálhat a devizapiacokon. A magyar fejlesztéspolitikai irányok alakulása hosszú távon befolyásolhatja az uniós források felhasználásának hatékonyságát és a gazdasági növekedés fenntarthatóságát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása