Az UniCredit negyedéves régiós sajtótájékoztatóján bemutatott elemzés rávilágított, hogy a magyar forint a jelentős erősödés ellenére sem tekinthető túlértékeltnek, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén további kamatcsökkentésekre készülhet.
A kedvező monetáris kilátások mellett azonban Magyarország más területeken elmarad a régiós átlagtól. Az ipari teljesítmény, valamint a mesterséges intelligencia (AI) vállalati alkalmazása terén is jelentős lemaradás tapasztalható, különösen a kis- és középvállalkozások körében.
Gárgyán Eszter, az UniCredit KKE-régiós devizastratégája szerint a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítás fokozatos normalizálódására számítanak a nyári hónapoktól. Az olajár az idei év második felében 77-80 dollár körül alakulhat hordónként, majd 2027-re 70 dollár közelébe mérséklődhet.
Ez a trend kedvező hatással lehet a közép- és kelet-európai országok külkereskedelmi mérlegére és inflációjára, támogathatja a háztartások fogyasztását. A jegybanki kamatcsökkentési ciklus júniusban indult újra Magyarországon, és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok, valamint az ország kockázati megítélésének javulása további lazításra adhat okot.
Az UniCredit előrejelzése szerint az év hátralévő részében további 100 bázispontnyi kamatcsökkentés várható, így az irányadó ráta 2026 végére 5 százalékra, 2027-re pedig 4,5 százalékra süllyedhet. A forint az elmúlt hónapokban a régió legerősebben teljesítő devizája volt, és a reáleffektív árfolyam alapján nem tekinthető túlértékeltnek.
Az olajár-emelkedést a régió kormányai eltérő módon kezelték: Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában közvetlen árkorlátozásokat vezettek be. Más országok adócsökkentésekkel, vagy célzott támogatásokkal próbálták enyhíteni a hatásokat.
Az energiaárhatások fokozatos kifutásával 2027-re a régió legtöbb gazdaságában visszatérhet az infláció a jegybanki célsávba. Magyarországon és Csehországban azonban lassabb lehet a normalizálódás, elsősorban a korábbi árkorlátozások kivezetése miatti átmeneti inflációs emelkedés miatt, amely 2027 elején várható.
A forint korábbi erősödése a reáleffektív árfolyam alapján inkább a korábbi lemaradás ledolgozását jelenti. Az euróbevezetési tervek fényében még mindig jelentős tér van a reálfelértékelődésre, és történelmi összevetésben is van felzárkózási lehetőség a zlotyhoz és a cseh koronához képest.
Mauro Giorgio Marrano, az UniCredit szenior közgazdásza szerint 2026-ban a közép- és kelet-európai országok többsége 2-3 százalékos gazdasági bővülést érhet el. Magyarország azonban 1,3 százalékos növekedéssel várhatóan alulmúlja a régiós átlagot 2026-ban, ami 2027-ben 2,5 százalékra gyorsulhat.
Ennek fő oka a beruházások tartós gyengesége, valamint a magyar feldolgozóipar erős német és autóipari kitettsége. A régió feldolgozóipara vegyes képet mutat, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária gyengén teljesített, hasonlóan a német gazdasághoz.
Az export idén várhatóan nem lesz a növekedés fő motorja, de a beruházások, különösen a közberuházások, jelentős szerepet kapnak. A régió 2026-ban aktívan használja fel a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásait, amelyek egyes országokban elérhetik a GDP 5-6 százalékát is.
A mesterséges intelligencia terjedéséből származó előnyök kihasználásában a közép- és kelet-európai országok lemaradásban vannak. Az AI-t használó vállalatok aránya elmarad az uniós átlagtól, és az alkalmazás nagyrészt a nagyvállalatokra korlátozódik, míg a kis- és középvállalkozások ritkábban élnek a technológia adta lehetőségekkel.
A forint további erősödéséhez elengedhetetlen a kedvező nemzetközi környezet, a fejlett piacok hozamainak stabilizálódása, és egy hiteles magyar költségvetési program. Rövid távon az alacsony infláció és a kamatcsökkentési tér lassíthatja a forint erősödését.
Az RRF kifutása után 2027-ben csökkennek az uniós kifizetések, de a tagállamok továbbra is részesülhetnek a hagyományos kohéziós politikából és új védelmi finanszírozási eszközökből. Magyarországon jelentős uniós forrásbeáramlás várható 2027-ben, a GDP mintegy 3 százalékát elérő összegben.
Az AI technológia fejlesztésének élvonalát elsősorban az Egyesült Államok és Kína uralja, Európa kevésbé meghatározó. A régió versenyképességéhez kulcsfontosságú, hogy a vállalatok milyen gyorsan tudják beépíteni a már elérhető AI megoldásokat működésükbe, mely területen jelenleg lemaradás tapasztalható.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása