A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentése rámutat, hogy a nyári hónapokban az infláció a várakozásoktól elmaradt, elsősorban a forint erősödésének fogyasztói árakba való gyorsabb begyűrűzése miatt. Ez a jelenség meglepte a szakértőket, akik korábban hosszabb időt prognosztizáltak az árfolyamhatás megjelenésére a mindennapokban. Az adatok alapján úgy tűnik, a forint erősödésének kedvező hatásai már érezhetők a hazai árakban.
Az elmúlt hónapok inflációs adatai visszafogott árnyomásról tanúskodnak a magyar gazdaságban. Augusztusban az éves áremelkedési ütem 1,3 százalék volt, ami jelentősen alacsonyabb a szakértők év elején várt gyorsulásánál. Az infláció így mélyen a jegybanki célsáv alatt maradt, és ez a tendencia várhatóan az év végéig fennmarad.
Az MNB jelentése szerint a június és augusztus közötti adatok elmaradtak mind a jegybank, mind az elemzők korábbi előrejelzéseitől. A hazai infláció év eleje óta tartó csökkenése nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, mivel Európa legtöbb országában a geopolitikai konfliktusok miatt gyorsult az áremelkedés. Ez az eltérés arra utal, hogy a magyar infláció mérséklődését a külső környezeten túl hazai tényezők is befolyásolták.
Az infláció vártnál nagyobb csökkenésében a legnagyobb szerepet az árfolyamérzékeny termékcsoportok, mint az élelmiszerek és az iparcikkek játszották. Az élelmiszerek éves inflációja április és augusztus között 4,2 százalékponttal csökkent, míg az iparcikkeké 0,7 százalékponttal mérséklődött ugyanebben az időszakban. E két termékcsoport együttesen 1 százalékponttal járult hozzá az árváltozások csökkenéséhez, ami teljes mértékben magyarázza az elmúlt négy hónap dezinflációját.
A hazai élelmiszerárak csökkenése meghaladta a nemzetközi élelmiszerár-ciklus által indokolt mértéket, jelezve a hazai hatások jelenlétét. Júliusban a hazai élelmiszerárak havi alapon 1,7, augusztusban 0,7 százalékkal csökkentek, szemben az eurózóna júliusi 0,2 százalékos mérséklődésével és augusztusi stagnálásával. Bár a szezonális élelmiszerek ára is szerepet játszott, a feldolgozott élelmiszerek széles körére kiterjedő árcsökkenés az árfolyamerősödés hatására utal.
Az euróban számított magyar és régiós árak összevetése alapján feltételezhető, hogy van még tér a hazai árak további korrekciójára, mivel az árfolyamhatás még nem épült be teljesen. Az iparcikkek esetében is megfigyelhető a nemzetközi folyamatoktól való hazai elválás, mivel az áremelkedés mérséklődése lényegében stagnáló európai és régiós árak mellett valósult meg. A hazai havi átárazások üteme május óta átlagosan 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az árstabilitás időszakának (2017-2020) átlagánál.
Az árfolyam vártnál gyorsabb begyűrűzésében a fogyasztói árakba több tényező is szerepet játszhatott. A forint jelentős erősödése intenzívebb áralkalmazkodást indíthatott el a vállalatoknál. Míg korábbi vizsgálatok nem mutatták ki az árfolyamváltozás nagyságának érdemi befolyását a begyűrűzés mértékére vagy sebességére, a jelenlegi folyamatok alapján felmerül, hogy az elmozdulás nagyságán túl újabb tényezők is hozzájárultak a gyorsuláshoz.
Az élelmiszerek esetében a korábbi forinterősödés következtében kialakult magasabb, euróban számolt hazai árszint fokozhatta az árak korrekciójára irányuló nyomást. Az iparcikkek piacán az online értékesítési csatornák térnyerésével fokozódó verseny járulhatott hozzá a gyorsabb árazási alkalmazkodáshoz. Emellett az erős forint tartós fennmaradásába vetett bizalom növekedése is kulcsfontosságú tényező lehetett.
Amennyiben a vállalatok tartósnak ítélik meg az árfolyam erősebb szintjét, az importköltségek mérséklődését kevésbé tekintik átmenetinek. Ez a felfogás gyorsabb alkalmazkodást és árcsökkentést eredményezhetett a fogyasztói árakban – emeli ki a jegybank. A piaci szereplők bizalma a stabilabb forintban tehát jelentősen felgyorsíthatta a kedvező árfolyamhatások átgyűrűzését.
Összességében a nyári inflációs adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az árfolyamerősödés a korábban vártnál gyorsabban jelent meg a fogyasztói árakban. A legnagyobb inflációs meglepetés az árfolyamra leginkább érzékeny termékcsoportokban, az iparcikkeknél és az élelmiszereknél jelentkezett. Ezen termékkörökben tapasztalt széleskörű árcsökkenés arra utal, hogy a forint erősödése intenzívebben és gyorsabban gyűrűzött be a gazdaságba.
Ez a gyorsabb árfolyambegyűrűzés fokozottabb mértékben járulhat hozzá az infláció idei mérséklődéséhez, ami kedvező hír a fogyasztók számára. A jegybanki elemzés aláhúzza, hogy a hazai gazdaságban zajló dezinflációs folyamatok mögött jelentős hazai tényezők állnak, amelyek eltérnek a nemzetközi trendektől. A forint stabilizálódása és erősödése tehát kulcsszerepet játszik a hazai árak alakulásában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása