A hét elején a magyar deviza, a forint jelentős kilengéseket mutatott a nemzetközi piacokon. A közel-keleti konfliktus kiújulása és az olajár emelkedése kezdetben nyomás alá helyezte a fizetőeszközt, azonban a délelőtti órákban a forint meglepő módon erőre kapott, és korrigálta a reggeli veszteségeit. Ez a fordulat a befektetői hangulat változását tükrözi, miközben a piaci szereplők figyelme az amerikai inflációs adatokra és a geopolitikai fejleményekre irányul.
A forint árfolyama az euróval szemben a reggeli 357,9-es szintről 356,5 alá is benézett, majd 356,8-ig korrigált. A dollárral szemben még látványosabb volt az erősödés: a reggel 8 órai 314 feletti szintről 311,7 alá csökkent az árfolyam, bár később a geopolitikai óvatosság miatt ismét 314 közelébe emelkedett. Ez az erősödés annak köszönhető, hogy a befektetők a kezdeti pánikreakciók után optimistábbá váltak a közel-keleti helyzetet illetően.
A Hormuzi-szoros lezárásáról szóló hírek hatására a Brent olaj ára 4,1 százalékkal, hordónként 79,11 dollárra ugrott az ázsiai kereskedésben. Ez az olajár-emelkedés felerősítette az inflációs aggodalmakat és a monetáris szigorításra vonatkozó várakozásokat. Ennek következtében a befektetők a biztonságosabb dollár felé fordultak, ami kezdetben a kockázatosabb devizákat, így a forintot és a lengyel zlotyt is gyengítette.
A hétvégi kereskedésben a forint mintegy 0,7 százalékkal gyengült az euróval szemben, 355,11 forintról 357,59 forintra emelkedve. A dollárral szemben még nagyobb mértékű volt a gyengülés, 310,44 forintról 313,73 forintra nőtt az árfolyam, ami részben a forint gyengülésének, részben a dollár nemzetközi erősödésének tudható be. A svájci frank jegyzése is emelkedett, 385,03 forintról 387,42 forintra, mivel a svájci frank klasszikus menedékvalutaként funkcionál.
A közel-keleti konfliktus múlt heti kiújulása, különösen az amerikai és iráni erők közötti rakéta- és dróntámadások, valamint Teherán bejelentése a Hormuzi-szoros újbóli lezárásáról, alapvetően meghatározta a hétfő hajnali piaci mozgásokat. Ez a kulcsfontosságú tengerszoros a világ energiakereskedelmének egyik legfontosabb útvonala, lezárása azonnal az olajárak emelkedését vonta maga után. Az emelkedő olajár és az inflációs félelmek növelték a kamatemelési várakozásokat is.
A Reuters elemzése szerint a határidős piacokon már hétfő hajnalban 50,9 százalékos valószínűséget áraztak arra, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve decemberig legalább két kamatemelést hajt végre, szemben a pénteki 47,6 százalékkal. A dollár erősödését ugyanakkor korlátozhatja, hogy az amerikai deviza és a Fed kamatpályájára vonatkozó várakozások az elmúlt hetekben már jelentősen feljebb kerültek. A nemzetközi devizapiacokon a dollár a főbb devizák többségével szemben erősödött, az euró gyengült, a dollárindex pedig emelkedett.
A japán jen továbbra is gyenge szinteken mozog, annak ellenére, hogy a Bank of Japan felfelé módosíthatja a 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A kínai gazdaság növekedése is lassulhatott a második negyedévben a gyenge belső kereslet miatt, ami újabb ösztönző intézkedések reményét kelti. A magyar deviza már az előző héten is jelentős kilengéseket mutatott, az euró árfolyama átmenetileg a 360 forintos szintet is elérte az aggasztó nemzetközi hírek és a magyar költségvetés kedvezőtlenebb helyzetéről érkező jelzések hatására.
A forint délelőtti erősödése azt mutatja, hogy a befektetők a kezdeti sokk után gyorsan felmérték a helyzetet, és arra a következtetésre jutottak, hogy a közel-keleti konfliktus nem fog azonnal teljes intenzitású háborúvá eszkalálódni. Ez a bizalom helyreállítása kulcsfontosságú a kockázatosabb eszközök, így a forint számára is. A lengyel zloty hasonló erősödése a dollárral szemben jelzi, hogy a régiós devizák is reagálnak a geopolitikai feszültségek enyhülésére.
A forint sérülékenységét azonban növeli, hogy a korábbi erősödés nyomán a befektetői pozicionáltság továbbra is egyoldalú. Sok piaci szereplő tart forinterősödésre építő pozíciót, ami a globális kockázatkerülés erősödése esetén gyors és látványos pozíciózárásokat válthat ki. Ez a tényező továbbra is jelentős kockázatot jelent a magyar deviza számára.
Az olajár emelkedése és az inflációs félelmek globálisan hatnak a monetáris politikára. Az amerikai jegybank kamatemelési várakozásainak növekedése közvetetten befolyásolja a dollár erejét és a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint vonzerejét. A kínai gazdaság lassulása és az esetleges ösztönző intézkedések szintén globális hatással bírhatnak a piaci hangulatra.
A hét hátralévő részében a piaci figyelmet elsősorban az amerikai makrogazdasági adatok kötik le. Kedden az amerikai inflációs adatok, szerdán pedig a termelői árindexek közzététele várható, amelyek jelentősen befolyásolhatják a Federal Reserve jövőbeli kamatpolitikájával kapcsolatos várakozásokat. Emellett a közel-keleti fejlemények és az olajár mozgása továbbra is kulcsfontosságú tényezők maradnak a devizapiacokon.
Magyarországon a parlament újabb döntéseinek fogadtatása szintén hatással lehet a forint árfolyamára. A július elejéhez képest a forint mintegy 0,4 százalékkal gyengébben áll az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben. Az év eleje óta azonban továbbra is számottevő az erősödése: az euró ellenében 7 százalékot, a dollárral szemben 4,2 százalékot, a svájci frankkal szemben pedig 6,2 százalékot nyert.
A befektetőknek továbbra is figyelemmel kell kísérniük a globális geopolitikai és gazdasági híreket, mivel ezek hirtelen és jelentős árfolyammozgásokat okozhatnak a devizapiacokon. A forint volatilitása várhatóan magas marad a közeljövőben, különösen a nemzetközi kockázatkerülés erősödése esetén.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása