A magyar fizetőeszköz meglepő ellenállást mutatott a múlt héten, dacolva a globális piaci trendekkel, amelyek jellemzően a dollárnak kedveztek. Annak ellenére, hogy az amerikai jegybank kamatot emelt, az energiaárak magasak maradtak, és az amerikai hozamok is emelkedtek, a forint az euróval szemben erősödött. Ez a teljesítmény különösen figyelemre méltó, mivel a nemzetközi folyamatok többsége általában gyengíti a régiós devizákat.
A forint a hetet 365-367 forint körüli euróárfolyamon kezdte, majd péntekre 363 forint közelébe erősödött. A hét elején az emelkedő energiaárak és az amerikai kötvénypiaci hozamok növekedése gyengítették a magyar devizát, az euró árfolyama ekkor 367 forint fölé is kúszott. Az amerikai 10 éves államkötvény hozama kedden elérte a 2007 óta nem látott 5 százalék feletti szintet.
Szerda estére a forint 364 forint közelébe kapaszkodott vissza, ekkor érkezett az amerikai jegybank, a Fed kamatdöntése. A Fed a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 3,75–4 százalékra emelte az irányadó kamatsávot, ami 2023 óta az első szigorítás volt. Kevin Warsh Fed-elnök határozott inflációellenes üzeneteket fogalmazott meg, kiemelve az inflációs trendek és a geopolitikai kockázatok fontosságát a döntéshozók számára.
A kamatemelés után a dollár azonnal erősödött az euróval szemben, egészen 1,1465-ig, ami ismét gyengítette a forintot. Péntek reggel azonban ismét fordult a helyzet: az energiaárak mérséklődésével a forint 362 forint közelébe erősödött, majd délutánra enyhe korrekciót mutatott. A hét végére a kedvezőbb globális hangulat, az olajár korrekciója és az enyhülő hozamnyomás segítette a forintot, hogy erősebben zárja a hetet, mint amit a korábbi mozgások előrevetítettek.
A hét egészét tekintve az euróval szemben nem történt jelentős elmozdulás, azonban a dollárhoz képest a forint több mint 1 százalékot veszített az amerikai deviza erősödése miatt. Ugyanakkor a lengyel zlotyhoz képest erősödni tudott a magyar fizetőeszköz.
A forint ellenálló képessége az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője szerint arra utalhat, hogy a korábbi hetek gyengülése után a piac egy része már olcsónak tekintette a magyar fizetőeszközt. A Fed kamatdöntése, bár előre beárazottnak tűnt, a monetáris politika szigorítását jelentette, ami általában nem kedvez a régiós devizáknak. Kevin Warsh új Fed-elnök monetáris irányvonala még nem rajzolódott ki teljesen, miközben a geopolitikai kockázatok és az inflációs trendek továbbra is meghatározóak a döntéshozók számára.
Az olajpiacon is jelentős mozgások voltak a héten, de végül az árak szinte ugyanoda tértek vissza, ahonnan elindultak. A brent olaj hordónkénti ára az előző hetet 104,3 dolláron zárta, majd a hét elején 109 dollár fölé emelkedett a közel-keleti konfliktusok miatt. Egy szaúdi kőolajvezeték elleni támadás és líbiai olajmezők megbénulása okozta a szállítások kiesését, ami áremelkedéshez vezetett. A hét második felére azonban enyhült a nyomás, Szaúd-Arábia részben újraindította a szállításokat, és Kína segítségét kérte a húszi lázadók megfékezésében. Péntek délutánra a brent ára ismét 104 dollár környékére csökkent, hasonlóan a földgáz árához.
A következő napokban a legfontosabb hazai esemény a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi alapkamat-döntése lesz. Ez a döntés a korábbiaknál több bizonytalanságot hordoz, mivel a jegybank korábban az új inflációs jelentés fényében ígérte a döntést. A Bloomberg értesülései szerint kamatemelésre nem kerül sor, de az inflációs célt 2,5 százalékra csökkenthetik, ami támogathatja a forintot és tesztelheti a piac reakcióját.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az alacsony infláció teret adhatna a kamatcsökkentésnek, azonban a külső környezet, különösen az iráni helyzet romlása és az emelkedő energiaárak, óvatosságra intenek. A magasabb energiaárak egyszerre hordozzák a gyengébb forint és a magasabb infláció kockázatát. Ezért a jegybank valószínűleg kivár, és egyelőre nem lazít tovább monetáris politikáján. A döntés mellett kiadott kommunikáció szigorúsága és a jövőre vonatkozó támpontok kulcsfontosságúak lesznek.
A piac továbbra is figyelemmel kíséri a közel-keleti fejleményeket és az energiaárak alakulását, amelyek jelentős hatással lehetnek a forint árfolyamára. Az MNB keddi kamatdöntő ülése mellett pénteken két hazai adatközlésre is érdemes lesz figyelni: az augusztusi munkaerőpiaci számokra és a második negyedéves folyó fizetési mérleg adataira.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint az MNB kamattartásra számít, miközben az inflációs célszintet 50 bázisponttal, 2,5 százalékra csökkenthetik. Az euró-forint árfolyamában továbbra is a 360–370-es, míg a dollár-forint esetében a 308–320-as tartományt látja bejárhatónak. Regős Gábor a következő héten viszonylag stabil forintárfolyamra számít, 359 és 371 forint közötti sávban, bár az MNB döntése hozhat mozgást.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása