Szeptember 18-án a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) rendezvényén gyűltek össze pénzügyi csúcsvezetők, miniszterek és neves közgazdászok, hogy megvitassák Magyarország gazdasági kilátásait és az euró lehetséges bevezetését. A konferencia a magyar gazdaságban zajló intenzív időszakban került megrendezésre, ahol a kormányzati bejelentések és intézkedések sora nagy érdeklődést váltott ki.
A rendezvényen Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter mutatta be a Tisza-kormány tudományra és oktatásra vonatkozó elképzeléseit, míg Orbán Anita külügyminiszter a Norvég Alaptól várható 92 milliárd forintról beszélt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a tudomány és az innováció kulcsfontosságú Magyarország sikeréhez, ezért kapott önálló tárcát ez a terület.
Tanács Zoltán szerint a minisztérium csapata már felállt, és a kezdeti örökség megismerése után a jövő építésére fókuszálnak. Kiemelte, hogy Magyarország jelenleg az uniós mutatók hátsó negyedében helyezkedik el, például a szabadalmi világban. A természeti erőforrások hiánya, sőt a vízkészlet aggasztó csökkenése miatt a humán tőkére, a képzett emberekre kell építeni, biztosítva a hozzáférhetőséget mindenki számára.
A K+F ráfordítások jelenleg az EU átlaga alatt vannak (1,3% vs. 2,2%), a cél a 3% elérése. Ehhez új gazdaságpolitikára és állami forrásokra van szükség, nem elegendő az összeszerelőüzem-modell. A kormány a jövőben olyan szellemi kapacitásra épülő ágazatokra fókuszálna, mint a gyógyszeripar, és szigorúan ellenőrizné az állami források felhasználását, elkerülve a múltbeli túlárazásokat.
Az oktatás alapvető szerepet játszik a modern gazdasághoz szükséges képességek fejlesztésében, és a nemzetközi együttműködések, mint a Horizont és Erasmus programok, kulcsfontosságúak. A startup ökoszisztémát nem túlzott állami támogatással, hanem okos fejlesztésekkel és digitalizációval, például a Digitális Állampolgárság program bővítésével erősítenék, figyelembe véve a kiberfenyegetéseket is.
A miniszter elmondása szerint az elmúlt évtizedben Magyarország elszakadt az uniós értékektől és forrásokat veszített, de most ismét konstruktív fogadtatásra talál az európai politikusok körében. A Tisza-kormány vezetői kerülik a magánvállalatokkal való egyezkedést, inkább szakmai szövetségekkel tárgyalnak, és a támogatásokat pályázati úton, érdem alapon osztják el.
Az uniós források, hazai kiegészítéssel, több százmilliárd forintot jelentenek, melyeket értelmes célokra kell fordítani. A cél a tiszta verseny megteremtése, a kedvezményezett vállalatok és a túlárazott keretmegállapodások megszüntetése. A miniszter hitet tett a szabad és tisztességes verseny mellett, amely az elmúlt 16 évben háttérbe szorult.
A konferencia egyik izgalmas panelbeszélgetése az euró bevezetéséről szólt, Király Júlia, Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond és Oszkó Péter részvételével. Egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság más utat járt volna be, ha 2007-ben bevezetik az eurót. Az elköteleződés most fontosabb, mint a pontos céldátum, de a külföldi befektetők optimizmusa mellett aggodalomra ad okot a 2026-ra előre jelzett magas hiánycél.
A közgazdászok szerint a korábbi kormány populista örökségének (árrésstopok, rezsicsökkentés, családtámogatások egy része, különadók) eltörlésétől nem kellene tartani. Egy népszerű kormány ciklusának eleje ideális időpont az ilyen reformok végrehajtására.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke megjegyezte, hogy a bankszektor sokszor csupán állami programok közvetítőjévé vált. Kifejezte, hogy a bankszektor örömmel lemondana a kamattámogatásokról és hasonló programokról, ha cserébe az állam felhagyna a túlzott adóztatással, és hagyná a piacot szabadon működni.
A konferencia összegző hangulata egyszerre volt pozitív és óvatos. Bár a forint erősödött, a hozamok alacsonyabbak, és a külföldiek ismét érdeklődnek Magyarország iránt, az új befektetők még nem tolonganak. A piaci mechanizmusok és a racionális gazdaságpolitika iránti várakozás tapintható volt, de a teljes bizalom visszaszerzéséhez még időre és további konkrét lépésekre van szükség.
A jövőbeni gazdasági növekedés alapja a tiszta verseny, a transzparens forrásfelhasználás és a szellemi kapacitásokra épülő fejlesztések lehetnek. A kormány elkötelezettsége a szabad és tisztességes piaci környezet iránt kulcsfontosságú a hosszú távú stabilitás és vonzerő szempontjából.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása