Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Bóna Szabolcs a Hektár Magágy agrárszakmai podcastban jelentős jogszabályi változásokat jelentett be. A tervek szerint a földtörvény és a vadászati szabályozás is átalakul, melynek célja a magyar agrárium hatékonyságának növelése és a fenntartható működés elősegítése.
Bóna Szabolcs miniszter a Hektár Magágy podcast vasárnapi adásában, melyet az MTI is idézett, részletesen beszélt a tervezett jogszabályi átalakításokról. Gribek Dániel újságíró kérdésére válaszolva kiemelte, hogy a földtörvény és a kapcsolódó szabályozások módosítása elengedhetetlen. A legnagyobb problémának a földtulajdon és a tényleges használat közötti jelentős elválást nevezte meg, ami az ágazatból történő jövedelemkiáramlást eredményezi a támogatások és földbérleti díjak formájában.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ez a tőkehiány gátolja a fiatalok földhöz jutását, a művelési ágak változtatását, a talajjavítást és az öntözési rendszerek fejlesztését. Emellett a vadgazdálkodás és az állományszabályozás sem működött megfelelően az elmúlt időszakban, ami szintén sürgős törvényi beavatkozást tesz szükségessé. Az érintettek, mint a növénytermesztők és a vadgazdálkodók, egyaránt egyetértenek abban, hogy a jelenlegi keretek között a rendszer fenntarthatatlan.
A földtörvény módosításának hátterében az a felismerés áll, hogy a jelenlegi struktúra nem biztosítja optimálisan a mezőgazdasági termeléshez szükséges tőke helyben maradását. A tulajdon és a használat szétválása miatt a támogatások és bérleti díjak jelentős része elhagyja az ágazatot, ami lassítja a fejlesztéseket és a generációváltást. A miniszter szerint ez a helyzet akadályozza a modernizációt és a környezettudatos gazdálkodási módszerek bevezetését.
A vadászati szabályozás kapcsán a problémák összetettek. A szántóföldi növénytermesztők a vadkárok csökkentését várják el, míg a vadgazdálkodók a vadállomány fenntartható kezelését és a vadak életterének megőrzését szorgalmazzák. A miniszter felvetette a kérdést, hogy az ország mekkora vadállományt képes eltartani anélkül, hogy az jelentős károkat okozna a mezőgazdaságban vagy veszélyeztetné a biodiverzitást. Ez a konfliktusos helyzet indokolja a jogszabályi keretek átgondolását.
Bóna Szabolcs egyértelművé tette, hogy az állam nem kívánja teljesen magára hagyni az ágazatot, de véget ért az az időszak, amikor minden problémát az állam oldott meg azok helyett, akik nem voltak hajlandók alkalmazkodni a változó körülményekhez. A gazdálkodók alkalmazkodóképességét kulcsfontosságúnak nevezte, hangsúlyozva, hogy ha egy módszer évek óta nem működik egy adott tájegységen és klimatikus viszonyok között, akkor a gazdálkodó felelőssége a változtatás. Az állam feladata a szabályozási környezet olyan alakítása, amely ösztönzi ezt az alkalmazkodást.
Ezek a tervezett jogszabályi változások alapvető fontosságúak a magyar agrárium jövője szempontjából. A földtörvény módosítása révén a cél, hogy a mezőgazdasági ágazatban keletkező jövedelmek nagyobb arányban maradjanak a rendszeren belül, segítve ezzel a beruházásokat és a fiatal gazdálkodók bekapcsolódását. Ez a tőke elengedhetetlen a talajjavításhoz, a korszerű öntözési rendszerek kiépítéséhez és a fenntartható művelési ágak bevezetéséhez, amelyek mind hozzájárulnak a termelékenység növeléséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez.
A vadászati szabályozás átalakítása kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés biztonsága és a vadállomány fenntartható kezelése szempontjából. A vadkárok csökkentése közvetlenül javítja a gazdálkodók jövedelmezőségét, míg a vadgazdálkodás optimalizálása hozzájárul a természeti egyensúly megőrzéséhez. A miniszter által felvázolt új szemlélet, mely a gazdálkodói felelősséget és az alkalmazkodást helyezi előtérbe, hosszú távon ellenállóbbá teheti az agráriumot a kihívásokkal szemben.
A támogatási rendszer tervezett átalakítása is ezen célokat szolgálja, fókuszba helyezve a föld termőképességének helyreállítását, a vízmegtartást és a vízmegőrzést. Ez a szemléletváltás alapvető fontosságú a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és az élelmiszerbiztonság garantálásában. Az egészséges talajok és a hatékony vízháztartás létfontosságúak a jövő mezőgazdaságában.
A jövőben a magyar agrárium egyik legfontosabb feladata a talajok egészségének megőrzése és javítása lesz, melynek érdekében a miniszter szerint ebbe az irányba kell terelni az ágazatot. Sikeres megvalósítás esetén ez megteremti az alapját a víz helyben tartásának és a vízháztartás optimalizálásának. A támogatási rendszer átalakítása is ezt a célt fogja szolgálni, ösztönözve a gazdálkodókat a környezettudatos gyakorlatok bevezetésére.
Az ősszel bevezetendő vagyonadóval kapcsolatban Bóna Szabolcs tisztázta, hogy az elsősorban nem az aktív agrárvállalkozókat érinti majd. Azok a gazdálkodók, akik saját eszközparkkal, földterülettel és infrastruktúrával rendelkeznek, és tényleges mezőgazdasági tevékenységet végeznek, várhatóan nem kerülnek a vagyonadó hatálya alá. A miniszter szerint a vagyonadó leginkább azokat a befektetőket sújthatja, akik jelentős földtulajdonnal rendelkeznek, és az agráriumot elsősorban tőkebefektetésként kezelik, átlépve ezzel a meghatározott adózási küszöböt. Ez a lépés hozzájárulhat ahhoz, hogy a föld elsősorban termelési eszköz maradjon, ne pedig spekulációs célú befektetés.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása