Az Eurostat friss adatai alapján 2026 második negyedévében eltérő tendenciák jellemezték a vállalkozások helyzetét Magyarországon és az Európai Unióban. Míg az EU-ban a fizetésképtelenségi eljárások száma mérsékelt, 5,7 százalékos emelkedést mutatott, addig hazánkban egy korábbi hullám után ismét két számjegyű növekedés volt megfigyelhető. Emellett a magyarországi vállalkozásbejegyzési aktivitás tartósan elmarad a 2021-es bázisszinttől, jelezve a visszafogott vállalkozói kedvet.
Az Európai Unióban a vállalkozásbejegyzések száma 2026 második negyedévében enyhe, 0,5 százalékos csökkenést mutatott, az uniós index azonban továbbra is a 2021-es bázis felett, 110,9 ponton állt. Ezzel szemben Magyarországon a bejegyzési aktivitás 92,9 ponton stagnált, ami a 2024-es mélyponthoz képest némi élénkülést jelent, de még mindig visszafogott képet mutat. Az ágazati adatok szerint a magyar bejegyzések negyedéves szinten alig változtak, csupán 0,4 százalékkal nőttek.
A szállítás és raktározás, valamint az építőipar területén volt némi növekedés, míg az iparban és a kereskedelemben jelentős visszaesés következett be. Az EU egészében az infokommunikációs szektor bővülése ellensúlyozta a hagyományos ágazatok gyengébb teljesítményét. A fizetésképtelenségi eljárások terén még szembetűnőbb az eltérés: az uniós mutató fokozatosan emelkedett, elérve a 195,9 pontot.
Magyarországon azonban 2022 végétől rendkívüli kilengések jellemezték a fizetésképtelenségi eljárások számát, 2023 közepén az index a 2021-es szint több mint ötszörösére, 568,8 pontra ugrott. Bár ezt követően csillapodott az eljárási hullám, 2026 második negyedévében ismét emelkedés volt tapasztalható, a mutató elérte a 296,5 pontot, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Fontos módszertani korlát, hogy az Eurostat által használt „bankruptcy declarations” mutatója nem azonos a magyar jogi értelemben vett csődeljárásokkal, és nem feltétlenül jelent tényleges vállalatmegszűnést. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elemzése is rávilágított, hogy a 2022–2023-ban tapasztalt eljárásszám-növekedés hátterében jelentős részben jogtechnikai és adminisztratív folyamatok álltak.
A járványidőszakban felfüggesztett cégbírósági és kényszertörlési eljárások feloldását követően a korábban felhalmozódott ügytömeg hirtelen feldolgozása emelte meg a statisztikákat. Az elindult felszámolások mintegy 80 százaléka kényszertörlésből fordult át felszámolásba, melyek döntően inaktív, gazdasági tevékenységet nem végző „fantomcégek” voltak. Ez a folyamat valójában a cégállomány adminisztratív tisztulását jelentette, nem pedig széles körű gazdasági összeomlást.
Az MNB szerint a megszüntetett vállalkozások bankrendszeri kitettsége elhanyagolható volt, így az eljárások ugrása nem okozott közvetlen pénzügyi stabilitási feszültséget. A 2022-es adójogszabály-változások, mint például a kata-rendszer átalakítása, nem a fizetésképtelenségi mutatókat befolyásolták, hanem a tulajdonosok által kezdeményezett, önkéntes végelszámolások számát növelték meg.
Bár a fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedését nagyrészt technikai okok magyarázzák, ez nem jelenti azt, hogy a reálgazdasági nyomás elhanyagolható lenne. A gyenge belső kereslet, a korábbi energiaköltség-sokk, valamint a magasabb finanszírozási költségek több ágazatban is szűkíthették a vállalkozások mozgásterét. Ezért fontos elkülöníteni a technikai okokból megugró eljárásszámot a tényleges fizetőképességi kockázatoktól.
A 2026 második negyedéves ágazati bontás rávilágít, hogy a hazai fizetésképtelenségi eljárások legutóbbi, negyedéves alapon 17,8 százalékos emelkedése több, belföldi keresletre érzékeny szektorban koncentrálódott. Míg az Európai Unióban a kereskedelem és gépjárműjavítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, Magyarországon éppen ezekben az ágazatokban volt látványos növekedés.
A kereskedelemben 30,2 százalékos, a vendéglátásban 25,9 százalékos negyedéves emelkedést regisztráltak. Emellett az infokommunikációs szektorban és az adminisztratív és támogató szolgáltatások körében is számottevően, 13,5, illetve 13,8 százalékkal nőtt az eljárások száma, ami további kihívásokat jelez a hazai gazdaságban.
A friss adatok alapján a magyar vállalati szektorban még nem zárult le az alkalmazkodási folyamat, ami a mérsékelt vállalkozásbejegyzési aktivitásban és a továbbra is magas fizetésképtelenségi mutatóban egyaránt megmutatkozik. Ez arra utal, hogy számos vállalkozás továbbra is szűkös likviditási és keresleti környezetben működik, ami fenntartja a nyomást a gazdaság bizonyos szegmenseiben.
Az adatsor értelmezésénél kulcsfontosságú, hogy a magyar mutatóban a jogtechnikai és adminisztratív hatások továbbra is erősen megjelenhetnek. Ezért a számokból nem következik automatikusan egy általános vállalati csődhullám képe, hanem árnyaltabb megközelítésre van szükség a gazdasági helyzet felméréséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása