Az Európai Unióban és Magyarországon is nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma 2026 második negyedévében, az Eurostat friss adatai szerint. Azonban a tagállami adatok mögött jelentős eltérések rejlenek, különösen a hazai vállalati szektorban megfigyelhető folyamatok tekintetében. Míg az EU-s trendek viszonylag stabilak maradtak, Magyarországon a fizetésképtelenségi mutató ismét jelentős emelkedést mutatott, miközben a vállalkozásbejegyzési aktivitás továbbra is visszafogott.
Az Eurostat jelentése szerint 2026 második negyedévében az Európai Unióban a vállalkozásbejegyzések száma 0,5%-kal csökkent, a fizetésképtelenségi eljárásoké pedig 5,7%-kal emelkedett. Az uniós vállalkozásbejegyzési index 110,9 ponton állt, meghaladva a 2021-es bázisszintet, míg a fizetésképtelenségi index fokozatosan emelkedve elérte a 195,9 pontot.
Magyarországon ezzel szemben a bejegyzési aktivitás indexe mindössze 92,9 pont volt, ami a 2021-es szint alatt maradt, bár a 2024-es mélyponthoz képest némi élénkülés látszott. A hazai bejegyzések negyedéves szinten stagnáltak (+0,4%), a szállítás és raktározás (+4,1%), valamint az építőipar (+1,5%) növekedést mutatott, míg az iparban (-7,9%) és a kereskedelemben (-4,6%) visszaesés történt.
A fizetésképtelenségi eljárások terén a különbség még szembetűnőbb: Magyarországon 2022 végétől rendkívüli kilengés volt megfigyelhető, az index 2023 közepén a 2021-es szint több mint ötszörösére, 568,8 pontra ugrott. Bár ezt követően csillapodott a hullám, 2026 második negyedévében ismét emelkedett, elérve a 296,5 pontot.
Fontos módszertani szempont, hogy az Eurostat „bankruptcy declarations” mutatója nem feltétlenül azonos a magyar jogi értelemben vett csődeljárásokkal, és nem minden esetben jelent tényleges vállalatmegszűnést. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elemzése szerint a 2022–2023-as magyarországi eljárásszám-növekedés hátterében jelentős részben jogtechnikai és adminisztratív tényezők álltak.
A járványidőszakban felfüggesztett cégbírósági és kényszertörlési eljárások feloldása után a felhalmozódott ügytömeg feldolgozása hirtelen emelte meg a statisztikákat. Az elindult felszámolások mintegy 80%-a kényszertörlésből fordult át felszámolásba, melyek döntően inaktív, gazdasági tevékenységet nem végző „fantomcégek” voltak. Ez a folyamat valójában a cégállomány adminisztratív tisztulását jelentette.
Mivel ezen vállalkozások bankrendszeri kitettsége elhanyagolható volt, az eljárások ugrása nem okozott közvetlen pénzügyi stabilitási feszültséget. A 2022-es adójogszabály-változások, mint például a kata-rendszer módosítása, elsősorban a tulajdonosok által kezdeményezett önkéntes végelszámolások számát növelték, nem pedig a fizetésképtelenségi mutatókat.
Az MNB magyarázata ellenére a reálgazdasági nyomás nem elhanyagolható. A gyenge belső kereslet, a korábbi energiaköltség-sokk és a magasabb finanszírozási költségek több ágazatban is szűkíthették a vállalkozások mozgásterét. A legfrissebb, 2026 második negyedéves ágazati bontás arra utal, hogy a hazai fizetésképtelenségi eljárások legutóbbi, negyedéves alapon 17,8%-os megugrása több, belföldi keresletre érzékeny szektorban koncentrálódott.
Míg az EU-ban a kereskedelem és gépjárműjavítás (-1,2%), valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-2,6%) területén csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, Magyarországon éppen ezekben az ágazatokban volt látványos növekedés. A kereskedelemben 30,2%-os, a vendéglátásban 25,9%-os negyedéves emelkedést regisztráltak. Emellett az infokommunikációban (+13,5%) és az adminisztratív és támogató szolgáltatások körében (+13,8%) is számottevően nőtt az eljárások száma.
A friss adatok alapján a magyar vállalati szektorban még nem zárult le az alkalmazkodási folyamat. A mérsékelt bejegyzési aktivitás és a továbbra is magas fizetésképtelenségi mutató arra utal, hogy a vállalkozások egy része változatlanul szűk likviditási és keresleti környezetben működik. Az adatsor értelmezésénél kulcsfontosságú, hogy a magyar mutatóban a jogtechnikai és adminisztratív hatások is erősen megjelenhetnek.
Ezért a számokból nem következik automatikusan egy általános vállalati csődhullám képe, de a szektorális kihívásokra érdemes odafigyelni. A jövőbeli trendek alakulásában a gazdasági környezet változásai és a vállalkozások alkalmazkodóképessége egyaránt meghatározó szerepet játszanak majd.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása