A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja csütörtöki közleményében azonnali és feltétel nélküli uniós forráskifizetést követel Magyarország számára. Deutsch Tamás delegációvezető korábban is a teljes magyar kohéziós forráskeret azonnali folyósítását sürgette, állítása szerint 6,3 milliárd eurót tartanak vissza "politikai okokból". Az Európai Bizottság adatai és az uniós eljárásrend azonban árnyaltabb képet mutat a források kifizetésének és zárolásának körülményeiről, rávilágítva a tagállami teljesítmények közötti különbségekre és a döntéshozatali mechanizmusokra.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja határozottan szólította fel Brüsszelt, hogy feltétel nélkül és azonnal fizesse ki Magyarországnak az uniós forrásokat. Ezt a követelést csütörtöki közleményükben fogalmazták meg, hangsúlyozva a források mielőbbi folyósításának szükségességét. Deutsch Tamás, a delegáció vezetője már korábban is a teljes magyar kohéziós forráskeret azonnali kifizetését szorgalmazta.
Állítása szerint jelentős, 6,3 milliárd eurós összeget tartanak vissza "politikai okokból", ami szerinte indokolatlan. A közlemény szerint a Patrióták Európáért EP-frakció is támogatja a magyar delegáció követelését, ezzel is nyomatékosítva az igényt.
Az Európai Bizottság adatai azonban más megvilágításba helyezik a helyzetet. Ezek szerint az Európai Unió egyetlen tagállama sem kapta még meg teljes egészében a felzárkóztatási forrásokat. A kifizetések uniós átlaga mindössze 28,4 százalékot tesz ki.
A legjobban teljesítő tagállam Észtország, ahol az arány 50,9 százalék. Ez rávilágít arra, hogy a források folyósítása egy hosszabb, többéves folyamat, amely a tagállamok teljesítményétől és az uniós szabályok betartásától függ.
A kohéziós támogatások többségét a tagállamoknak előre kell finanszírozniuk a saját költségvetésükből. Ezt követően az Európai Bizottság a már megvalósult fejlesztések számlái alapján téríti meg a költségeket. Ez a rendszer biztosítja, hogy a források felhasználása ellenőrzött és célzott legyen.
Magyarország esetében 2022 végén három operatív program forrásainak jelentős részét, 55 százalékát blokkolták. A Fidesz–KDNP állításával ellentétben erről a zárolásról nem az Európai Parlament liberális többsége döntött. A döntés az Európai Bizottság javaslatára született meg, és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hozta meg.
A 27 tagállamból 25 támogatta a források zárolását. Csupán a magyar, illetve az akkor még hivatalban lévő lengyel kormány szavazott ellene. Ez a széles körű támogatás jelzi, hogy a döntés mögött erős tagállami konszenzus állt.
A források feloldásának feltételeként a magyar kormánynak 17 úgynevezett szupermérföldkövet kellett teljesítenie. Ezek a mérföldkövek jogállamisági és korrupcióellenes intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja az uniós források átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Az előző kabinet ezek közül mindössze egy esetében kért hivatalos értékelést. Több kifogásolt területet nem rendeztek, ami hozzájárult a források zárolásához és a feloldási folyamat elhúzódásához.
Az Európai Bizottság friss adatai szerint a három érintett magyar programban a kifizetések aránya jelenleg 20,8 százalék. Ez az összesített teljesítmény messze elmarad attól a 45 százalékos szinttől, amely a zárolás mellett elérhető források felső határát jelentené. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a tagállamok között az utolsó előtti helyen áll a kifizetések arányát tekintve. Ez a statisztika rávilágít a magyar programok végrehajtásának lassúságára és a feltételek teljesítésének hiányosságaira.
A Fidesz–KDNP állításaival ellentétben az Európai Parlamentnek nincs közvetlen jogi szerepe a források zárolásának vagy feloldásának folyamatában. A döntéshozatal kizárólag a Bizottság és a Tanács hatáskörébe tartozik. A tagállami kormányok konszenzusos döntése alapján történik a források zárolása vagy feloldása. Ez a tény kiemeli a tagállami kormányok felelősségét és az Európai Bizottság technikai, szakmai szerepét a folyamatban.
Az új magyar kormány a szükséges jogszabályok elfogadása után ezen a héten jelezte az Európai Bizottságnak, hogy teljesítette a feltételeket. Ez a lépés kulcsfontosságú a források esetleges feloldásához vezető úton. Ezzel a bejelentéssel hivatalosan is megkezdődhet az értékelési folyamat.
A Bizottságnak alapesetben egy hónapja van a benyújtott dokumentumok és a teljesített feltételek vizsgálatára. Ezt követően további egy hónapon belül a tagállami kormányok dönthetnek a Tanács keretében a források esetleges feloldásáról. A folyamat tehát több lépcsős, és az Európai Unió intézményeinek szigorú eljárásrendje szerint zajlik. A végső döntés a jogszabályi feltételek teljesítésének objektív értékelésétől függ.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása