Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jelentős változásokat jelentett be a magyar felsőoktatási intézményeket fenntartó KEKVA-alapítványok működésében. A tárca célja, hogy a jelenlegi, vitatott működési modellt felszámolja, ezzel visszaadva az egyetemek intézményi autonómiáját. A tervek szerint 2026 őszéig egy új, átláthatóbb működési rendszert alakítanak ki, amelybe a felsőoktatás valamennyi érintett szereplőjét bevonják.
A minisztérium közlése szerint a KEKVA-alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai szinte teljes mértékben megújulnak, a testületi tagság 98 százalékos cseréjével. A meghirdetett pályázatokra a rövid határidő ellenére is több mint 1200 jelentkezés érkezett, amelyek közül 660 bizonyult formai és tartalmi szempontból érvényesnek. A kiválasztási folyamat végén összesen 168 pozíció betöltéséről született döntés, ami jelentős megújulást jelez a vezetőségben.
A végső miniszteri döntést megelőzte a felsőoktatási intézmények szenátusainak véleményezése, biztosítva az egyetemi közösség bevonását. Emellett az Állami Számvevőszék feddhetetlenségi vizsgálata is lezajlott, garantálva a jelöltek integritását. Az új tagok kiválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a felsőoktatási szakemberek mellett jogi és pénzügyi területen jártas szakértők is helyet kapjanak a testületekben, ezzel szélesítve a szakértelem bázisát. Az esetleges összeférhetetlenségi ügyeket az Integritás Hatóság vizsgálja ki, biztosítva a folyamat tisztaságát és az átláthatóságot.
A megszüntetés előtt álló KEKVA-alapítványok alapító okiratait jelenleg is módosítják, ami alapvető változásokat hoz a működésükben. Ennek lényege, hogy a kuratóriumok jogköreit a törvényi minimumra csökkentik, ezzel korlátozva befolyásukat az egyetemek napi ügyeiben. A legfontosabb döntési jogosultságok pedig visszakerülnek az alapítói jogok gyakorlójához, ami a minisztérium szerepének megerősödését jelenti az átmeneti időszakban.
Ez a lépés a korábbi centralizált irányítás enyhítését célozza, előkészítve az alapítványok felszámolását. Az újonnan felállt kuratóriumok elsődleges feladata az alapítványok átvilágításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása, valamint a szervezetek felszámolásával kapcsolatos teendők elvégzése lesz. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az egyetemek alapító okiratainak, valamint szervezeti és működési szabályzatainak felülvizsgálata is, hogy azok is maradéktalanul igazodjanak az új jogszabályi keretekhez.
A bevezetett változások kulcsfontosságúak az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképeségi Eszközéhez (RRF) kapcsolódó feltételek teljesítéséhez. Az RRF-forrásokhoz való hozzáférés egyik alapfeltétele a felsőoktatási modell átalakítása, amelynek végső határideje 2026. augusztus 31. Ez a dátum jelöli azt a pontot, ameddig a szükséges jogi és szervezeti átalakításokat végre kell hajtani.
Az intézmények működését pedig 2026. október 31-ig kell maradéktalanul az új jogszabályokhoz igazítani, ami szűkös határidőt jelent a komplex átalakításra. A minisztérium célja, hogy az egyetemek visszakapják intézményi önállóságukat, és egy olyan rendszert hozzanak létre, amelyben világos elszámoltathatósági keretek között működhetnek. Ez a modellváltás hosszú távon meghatározhatja a magyar felsőoktatás jövőjét, annak nemzetközi versenyképességét és vonzerejét.
A KEKVA-rendszer kivezetését követő új egyetemi modell kialakítása érdekében a minisztérium széles körű egyeztetést indított. Ez a párbeszéd kulcsfontosságú a leendő szabályozás megalapozásához és az érintettek bevonásához. A megbeszélésekbe bevonják az oktatókat, a hallgatói önkormányzatokat, a szakszervezetek képviselőit, az egyetemi dolgozókat és a felsőoktatási szakértőket.
A tárca célkitűzése az, hogy a leendő szabályozás az akadémiai közösség tapasztalataira épüljön, és az egyetemek a jövőben nagyobb intézményi önállóság mellett működhessenek. Ez magában foglalja a stratégiai döntéshozatal és a gazdálkodás autonómiájának erősítését. Az átláthatóbb és elszámoltathatóbb működés reménye szerint hozzájárulhat a felsőoktatás minőségének javulásához és a nemzetközi elismertség növeléséhez, miközben biztosítja a fenntartható fejlődés kereteit. A folyamat sikere nagyban függ a széles körű konszenzus és a határidők betartásának képességétől, valamint a hatékony végrehajtástól.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása