Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium nagyszabású megújulást jelentett be a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott egyetemek irányításában. A tárca közleménye szerint az egyetemi alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai teljesen átalakulnak, a korábbi tagok szinte kivétel nélkül távoznak pozíciójukból. Ez a lépés a felsőoktatás átfogó megújításának részeként értelmezhető, melynek célja egy korszerűbb és hatékonyabb intézményrendszer kialakítása.
A minisztérium sikeresen lezárta a kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyekre kiírt nyílt pályázatot, melyre a rövid határidő ellenére több mint 1200 jelentkezés érkezett. Ezek közül 660 pályázat felelt meg a kiírás formai és tartalmi követelményeinek, jelezve a pozíciók iránti jelentős érdeklődést. Összesen 168 szabad hely betöltéséről született döntés, ami a tagság 98 százalékának cseréjét jelenti az érintett testületekben.
A tagok kijelölése összetett folyamatban történt, figyelembe véve az egyetemi szenátusok véleményét. Az Állami Számvevőszék feddhetetlenségi, függetlenségi és pártatlansági vizsgálata is megelőzte a döntést, biztosítva a jelöltek integritását. Az alapítói jogokat gyakorló miniszter hozta meg a végső döntést a személyi kérdésekben, míg a kijelölt kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét az Integritás Hatóság ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok szerint.
A kiválasztási folyamat során a tárca hangsúlyozottan törekedett arra, hogy a kuratóriumokba ne kizárólag felsőoktatási háttérrel rendelkező személyek kerüljenek. Fontos szempont volt a jogi és pénzügyi kompetenciák megjelenése is, ezzel szélesítve a testületek szakmai alapjait. Ez a sokszínűség hozzájárulhat az alapítványok és az egyetemek működésének átfogóbb, több szempontból történő megközelítéséhez.
A jelenlegi változások előzménye, hogy a kormány már július elején nyílt pályázatot hirdetett a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókra. Ezzel egyidejűleg a megszüntetés előtt álló közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító okiratainak módosítása is folyamatban van. Ennek a módosításnak az a célja, hogy a kuratóriumok jogkörei a törvény által meghatározott minimumra szűküljenek, és a legfontosabb döntési jogosultságok visszakerüljenek az alapítói jogokat gyakorló miniszter hatáskörébe.
A tárca rögzítette, hogy az új kuratóriumok elsődleges feladata az alapítványok átvilágításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása. Emellett az új testületek felelőssége a kekvák megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása is. Ez a feladatkör egyértelműen jelzi a minisztérium szándékát a korábbi struktúrák felülvizsgálatára és egy új működési modell bevezetésére.
Az új tagok kijelölésével párhuzamosan zajlik a kekvák által fenntartott egyetemek alapító okiratainak, valamint szervezeti és működési szabályzatainak jogszabályon alapuló áttekintése. Ez a felülvizsgálat kulcsfontosságú az akadémiai szabadság maradéktalan érvényesítése szempontjából. A cél az, hogy az intézmények működése 2026. október 31-ig teljeskörűen megfeleljen az új jogszabályi előírásoknak, biztosítva a törvényes és átlátható működést.
A minisztérium célja, hogy az egyetemek a jövőben nagyobb szakmai és intézményi önállóság mellett működhessenek. Ez a változás világos felelősségi és elszámoltathatósági keretek között valósulna meg, ami hozzájárulhat a felsőoktatás hatékonyságának növeléséhez. Az új egyetemi modell kialakítása egy kiszámítható, szakmailag önálló és versenyképes rendszert ígér, ahol az intézményi autonómia, a minőségi működés és az elszámoltathatóság egymást erősítve érvényesül.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábbi nyilatkozata szerint a cél, hogy a felsőoktatási intézmények irányításában a szakmai alkalmasság, az átláthatóság és az intézményi közösségek véleménye egyaránt érvényesüljön. Ez a hármas pillér alapvető fontosságú a bizalom helyreállításában és egy fenntartható, modern felsőoktatási rendszer kiépítésében. A változások tehát nem csupán adminisztratív jellegűek, hanem mélyrehatóan érintik az egyetemek működési filozófiáját is.
Az új egyetemi modell kialakítása érdekében a tárca széleskörű egyeztetéseket folytat. Ezekbe bevonják az oktatókat, hallgatókat és az oktatást, kutatást támogató egyetemi polgárokat. Emellett felsőoktatási intézményekkel, szakszervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal és felsőoktatási szakértőkkel is konzultálnak, biztosítva a minél szélesebb konszenzust és a különböző érdekek képviseletét.
Ez a párbeszéd kulcsfontosságú a reformok sikeres bevezetéséhez és ahhoz, hogy a változások valóban az érintettek javát szolgálják. A felsőoktatás megújításának végső célja egy olyan rendszer létrehozása, amely képes reagálni a 21. századi kihívásokra. Egy olyan felsőoktatási rendszer, amely nemzetközi szinten is versenyképes, és biztosítja a minőségi oktatást és kutatást a jövő generációi számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása