Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatai szerint 2025-ben csökkenés volt tapasztalható a felnőttkori tanulásban részt vevő 25 és 64 év közötti magyar lakosság körében. Míg az EU átlaga tovább növekedett, Magyarországon a részvételi arány visszaesett, megszakítva az elmúlt években megfigyelhető felzárkózási tendenciát. Ez a fordulat figyelmeztető jel lehet a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség és a gazdasági versenyképesség szempontjából.
Az Eurostat közlése szerint 2025-ben az Európai Unió 25–64 éves népességének 13,7 százaléka vett részt formális vagy nem formális oktatásban, illetve képzésben a felmérést megelőző négy hétben. Magyarországon ez az arány 10,6 százalékot tett ki, ami jelentős, 1,2 százalékpontos visszaesést jelent a 2024-es 11,8 százalékos csúcshoz képest. Az uniós átlag ezzel szemben folyamatosan emelkedett a 2020-as visszaesés után, így a magyar mutató és az EU-s átlag közötti különbség ismét nőtt.
A visszaesés mindkét nemet érintette, de eltérő mértékben. A nők körében a részvételi arány 13,1 százalékról 11,1 százalékra csökkent 2024 és 2025 között, míg a férfiaknál 10,4 százalékról 10,0 százalékra esett vissza. A nők felnőttkori tanulásban való magasabb részvételi aránya nem magyar sajátosság, hanem szélesebb európai mintázat része.
Fontos módszertani megjegyzés, hogy az Eurostat indikátora a 25–64 évesek azon részét mutatja, akik a felmérést megelőző négy hétben vettek részt valamilyen oktatásban vagy képzésben. Ez a mutató nem azonos az éves szintű felnőttképzési részvétellel, és nem keverendő a hosszabb referencia-időszakú adatokkal. Az EU munkaerő-felmérésében 2021-ben történt módszertani átalakítás is óvatosságra int a hosszú idősorok összehasonlításakor.
A felnőttkori és élethosszig tartó tanulás kiemelt területe az uniós foglalkoztatás- és versenyképességi politikának, melyet már 2017-ben is hangsúlyoztak. A szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó célkitűzés szerint 2030-ra a felnőttek legalább 60 százalékának évente részt kellene vennie valamilyen képzésben, és Magyarország is vállalta ezt a nemzeti célt. Az Európai Bizottság 2025-ben indított „Készségek Uniója” stratégiája az európai versenyképesség alapvető feltételeként kezeli a rendszeres tovább- és átképzést.
Ez a stratégiai fókusz elsősorban a gyors technológiai változásokra, a munkaerő- és készséghiányra reagál. A felnőttkori tanulás tehát nem csupán oktatáspolitikai, hanem alapvető munkaerőpiaci és versenyképességi indikátor is. A digitális átállás, az automatizáció és a zöld gazdaságra való áttérés egyre inkább megköveteli a munkavállalóktól az új készségek elsajátítását és a rugalmas pályamódosítás képességét.
Hosszabb távon, a 2015-ben mért 7,1 százalékos magyar értékhez képest a 2025-ös 10,6 százalék továbbra is érdemi javulást mutat. A hazai mutató tehát nem történelmi mélypontra esett vissza, hanem a 2022 és 2024 közötti gyors emelkedés után tapasztalható egyfajta korrekció. Az uniós rangsorban Magyarország 2025-ben a középmezőny alsó részén helyezkedett el, megelőzve többek között Litvániát, Romániát, Németországot, Lengyelországot, Horvátországot, Bulgáriát és Görögországot.
A felnőttkori tanulási részvétel kulcsfontosságú a munkaerőpiaci alkalmazkodás szempontjából, különösen a gyors technológiai fejlődés és a gazdasági átalakulások korában. A tovább- és átképzések lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy új készségeket sajátítsanak el, és alkalmazkodjanak a változó piaci igényekhez. Ez hozzájárul a munkaerő minőségének javításához és a magasabb hozzáadott értékű foglalkoztatás felé való elmozduláshoz.
A felnőttkori tanulás emellett a társadalmi mobilitást is elősegítheti. A képzések javíthatják az alacsonyabb jövedelmű, végzettségű vagy sérülékenyebb munkaerőpiaci helyzetű csoportok esélyeit. Azonban éppen ezek a csoportok szembesülnek gyakran a legnagyobb akadályokkal, mint például az idő- és pénzhiány, a családi kötelezettségek, vagy a megfelelő képzések elérhetőségének hiánya.
Ha a képzési rendszer elsősorban azokat éri el, akik eleve magasabb végzettséggel, stabilabb munkahellyel és jobb jövedelmi helyzettel rendelkeznek, akkor a felnőttkori tanulás nem csökkenti, hanem akár újra is termelheti a társadalmi különbségeket. Ezért nemcsak az összesített részvételi arány emelkedése a fontos, hanem az is, hogy a valóban hasznos, munkaerőpiaci értéket adó képzések kik számára válnak elérhetővé.
A 2025-ös visszaesés pontos okait az Eurostat adatai önmagukban nem magyarázzák meg, így nem derül ki, hogy intézményi, támogatási, vállalati képzési, konjunkturális vagy lakossági tényezők állnak-e a csökkenés mögött. Éppen ezért az adatokból közvetlen szakpolitikai következtetéseket csak óvatosan lehet levonni. Azonban a korábbi felzárkózási lendület megtorpanása mindenképpen figyelmeztető jel.
Amennyiben a magyar mutató tartósan visszacsúszna, az gyengíthetné a munkaerő minőségi alkalmazkodását és lassíthatná a gazdaság elmozdulását a magasabb hozzáadott értékű ágazatok felé. Ez hosszú távon negatívan befolyásolhatja az ország versenyképességét. A skandináv országok példája, ahol a felnőttkori tanulás részvételi aránya rendkívül magas (Svédországban 38,2%, Dániában 31,0%, Finnországban 28,1%), jól mutatja, hogy ez a terület mennyire fontos a tudásalapú gazdaságban.
A 2025-ös adat egyelőre nem jelent trendfordulót, de erős figyelmeztetés arra, hogy a korábbi felzárkózás nem magától értetődő. A következő évek adatai fogják megmutatni, hogy egyszeri korrekcióról vagy tartósabb megtorpanásról van-e szó. A folyamatos monitorozás és a célzott beavatkozások kulcsfontosságúak lehetnek a felnőttkori tanulás fellendítésében és a munkaerőpiaci kihívások kezelésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása