Az Eurostat friss adatai szerint 2025-ben jelentősen visszaesett a felnőttkori tanulásban részt vevő 25–64 éves magyarok aránya, megtörve az elmúlt években tapasztalt felzárkózási folyamatot. Miközben az Európai Unió átlaga tovább emelkedett, Magyarországon 1,2 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható a 2024-es csúcshoz képest. Bár a mostani visszaesés figyelmeztető jel, a tízéves távlatot tekintve a részvételi arány még mindig érdemben magasabb, mint 2015-ben.
Az Eurostat 2025-ös jelentése alapján az Európai Unióban a 25–64 éves korosztály 13,7 százaléka vett részt formális vagy nem formális oktatásban, illetve képzésben a felmérést megelőző négy hétben. Magyarországon ez az arány 10,6 százalékot tett ki, ami jelentős elmaradást mutat az uniós átlaghoz képest. Ez az érték 1,2 százalékponttal alacsonyabb a 2024-es 11,8 százalékos hazai csúcsnál, ami egyértelmű visszaesést jelez.
Az EU-27 átlaga a 2020-as ideiglenes csökkenés után folyamatosan emelkedett, 2021-ben 10,9 százalékról 2025-re 13,7 százalékra nőtt. Magyarország ezzel szemben a 2022 és 2024 közötti látványos javulás után 2025-ben visszalépett, így ismét nőtt a különbség az uniós átlaghoz képest. A nemek szerinti bontásban a nők részvételi aránya (11,1%) továbbra is magasabb volt a férfiakénál (10,0%), de mindkét csoportnál csökkenés volt megfigyelhető 2024-hez képest.
A felnőttkori és élethosszig tartó tanulás kiemelt prioritást élvez az uniós foglalkoztatás- és versenyképességi politikában, már 2017 óta. A szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódóan 2030-ra az a cél, hogy a felnőttek legalább 60 százaléka évente részt vegyen valamilyen képzésben, amit Magyarország is nemzeti célként vállalt. Az Európai Bizottság 2025-ben indított "Készségek Uniója" stratégiája is a rendszeres tovább- és átképzést tekinti az európai versenyképesség egyik alapfeltételének, különösen a gyors technológiai változások és a munkaerőhiány miatt.
Fontos módszertani megjegyzés, hogy az Eurostat mutatója a felmérést megelőző négy hétben mért részvételt tükrözi, és nem az éves szintű felnőttképzési aktivitást. Hosszabb távon vizsgálva a 2025-ös 10,6 százalékos magyar adat még mindig jelentős javulást jelent a 2015-ös 7,1 százalékhoz képest, tehát nem történelmi mélypontról van szó. Az uniós rangsor élén továbbra is az északi országok állnak, Svédország (38,2%), Dánia (31,0%) és Finnország (28,1%) kiemelkedő részvételi arányokkal. Magyarország a középmezőny alsó részén helyezkedik el, megelőzve többek között Litvániát, Romániát és Németországot, de elmaradva az EU-átlagtól.
Érdemes megjegyezni, hogy az EU munkaerő-felmérésében (EU-LFS) 2021-ben módszertani átalakítás történt az Integrált Európai Társadalomstatisztikai Keretrendelet bevezetése miatt. Ez egységesebb adatgyűjtést és fogalmakat hozott, ami javítja az összehasonlíthatóságot, de óvatosságot igényel a 2021 előtti és utáni adatok közvetlen összevetésekor.
A felnőttkori tanulásban való részvétel nem csupán oktatáspolitikai szempontból releváns, hanem kulcsfontosságú munkaerőpiaci és versenyképességi indikátor is. A gyors technológiai fejlődés, a digitalizáció, az automatizáció és a zöld átállás korában elengedhetetlen, hogy a munkavállalók folyamatosan fejlesszék készségeiket és képesek legyenek alkalmazkodni az új kihívásokhoz. A tovább- és átképzések biztosítják a munkaerőpiaci rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet.
A felnőttkori tanulás emellett jelentős szerepet játszik a társadalmi mobilitás elősegítésében. A képzések javíthatják az alacsonyabb jövedelmű, végzettségű vagy sérülékenyebb munkaerőpiaci helyzetű csoportok esélyeit a jobb elhelyezkedésre és a magasabb jövedelemre. Azonban éppen ezek a csoportok szembesülnek gyakran a legnagyobb akadályokkal, mint például az idő- és pénzhiány, a családi kötelezettségek vagy a megfelelő képzések elérhetőségének hiánya.
A 2025-ös egyéves visszaesés pontos okait az Eurostat adatai önmagukban nem magyarázzák. Nem derül ki, hogy a csökkenés mögött intézményi, támogatási, vállalati képzési, gazdasági konjunkturális vagy lakossági tényezők állnak-e. Ezért közvetlen szakpolitikai következtetéseket csak óvatosan lehet levonni ebből az egyetlen adatból.
Az viszont egyértelmű, hogy ha a magyar mutató tartósan visszacsúszna, az hátráltatná a munkaerő minőségi alkalmazkodását, és lassíthatná az elmozdulást a magasabb hozzáadott értékű foglalkoztatás felé. A magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy a felnőttkori tanulási részvétel ne csak emelkedjen, hanem a valóban hasznos, munkaerőpiaci értéket adó képzések a megfelelő célcsoportokhoz jussanak el. Ha a képzési rendszer elsősorban azokat éri el, akik eleve jobb helyzetben vannak, az akár növelheti is a társadalmi különbségeket.
A 2025-ös visszaesés egyelőre nem jelent trendfordulót, de erős figyelmeztető jelzés arra, hogy a korábbi felzárkózás nem magától értetődő folyamat. A következő évek adatai fogják megmutatni, hogy egyszeri korrekcióról vagy egy tartósabb megtorpanásról van-e szó a felnőttkori tanulás terén Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása