Hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium. Az ügy egy 1,8 milliárd forintos állami támogatás körül robbant ki, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. kapott. Lőrincz Viktória, a tárca vezetője szerint a támogatás odaítélésekor összeférhetetlenség merülhetett fel, amit azonban a kedvezményezett társaság és Navracsics Tibor korábbi miniszter is határozottan cáfol.
A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium ismeretlen tettes ellen nyújtott be feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságánál. A minisztérium álláspontja szerint a támogatási okirat kiadásakor a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egyik felsővezetője egyidejűleg a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezető tisztségviselője is volt. Lőrincz Viktória miniszter szerint ez a helyzet súlyosan sérthette az államháztartási törvényt, és ilyen körülmények között a támogatás nem lett volna jogszerűen odaítélhető.
A támogatást 2026 januárjában ítélte meg a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Veszprém–Balaton Európa Sportrégiója 2026 programhoz kapcsolódó rendezvények és fejlesztések megvalósítására. A miniszter érvelése szerint a fennálló összeférhetetlenség miatt az államháztartási szabályok megsértése történt. A feljelentés bejelentése óta a felek eltérő jogi értelmezésekkel állnak elő az ügyben.
A vita központi eleme a 1380/2025. (X. 20.) kormányhatározat értelmezése, amely a Veszprém–Balaton Európa Sportrégiója 2026 program megvalósításáról szól. A határozat egyetértett a szükséges intézkedések előkészítésével és végrehajtásával, valamint 2026-ra legfeljebb 2,0012 milliárd forint többletforrás biztosításáról rendelkezett a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezetében. Fontos azonban, hogy a dokumentum nem nevezte meg konkrétan a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t kedvezményezettként, és nem rendelkezett név szerint az 1,8 milliárd forintos támogatásról.
Lőrincz miniszter erre alapozva vitatja Navracsics Tibor korábbi érvelését, miszerint a minisztérium a kormány döntését hajtotta végre a támogatás odaítélésekor. A miniszter álláspontja szerint a kormányhatározat csupán a program finanszírozásához biztosított forrást, a konkrét kedvezményezettről és a támogatásról szóló döntést viszont a tárca hozta meg. Ez az eltérő értelmezés képezi az ügy jogi alapját.
A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közleményben utasította vissza a felvetéseket, hangsúlyozva, hogy a három önkormányzat és négy civil szervezet tulajdonában álló cég a jogszabályok betartásával valósítja meg a programot. Álláspontjuk szerint a 1380/2025-ös kormányhatározat alapozta meg a finanszírozást, és a programhoz 92 település, valamint több száz civil szervezet, sportegyesület, iskola és egészségügyi intézmény csatlakozott. A társaság részletesen ismertette a források felhasználását, melyek között szerepeltek a kistelepülések mozgásprogramjai, járásközponti sportmotivációs programok, téli mozgásformák népszerűsítése, valamint iskolai és civil rendezvények támogatása, továbbá fogyatékossággal élők sportprogramjai.
A társaság szerint a pályázatokat nyilvánosan hirdették meg, és előre közzétett szakmai kérdéssor alapján lehetett jelentkezni, ezért visszautasítják a hűtlen kezelés vagy költségvetési csalás vádját. Navracsics Tibor ismételten reagált az ügyre, különösen az összeférhetetlenség kérdésére fókuszálva. A volt miniszter szerint a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján nem minősül önmagában összeférhetetlennek, ha egy kormánytisztviselő egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság igazgatósági tagja. Kiemelte, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatósága nem vesz részt a társaság napi operatív működésében és nem dönt szerződéskötésekről.
Navracsics Tibor állítása szerint az érintett szakmai felsővezető nem vett részt sem az 1,8 milliárd forintos támogatási okirat minisztériumi előkészítésében, sem az arról szóló döntés meghozatalában. Ezzel lényegében azt vitatja, hogy a kettős tisztség önmagában megalapozná a Lőrincz által felvetett összeférhetetlenséget. Az ügy tehát a jogszabályok és a kormányzati gyakorlat értelmezésének ütközéséről szól.
Az ügyben indított feljelentés nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága vizsgálatot indít. A vizsgálat során feltehetően tisztázódik majd, hogy a támogatás odaítélése megfelelt-e minden jogszabályi előírásnak, különös tekintettel az államháztartási törvényre és az összeférhetetlenségi szabályokra. A minisztérium, a kedvezményezett cég és a korábbi tárcavezető eltérő álláspontjai jogi értelmezések mentén feszülnek egymásnak.
A vizsgálat eredménye befolyásolhatja a hasonló állami támogatások jövőbeli odaítélésének gyakorlatát és a kormányzati tisztségviselők esetleges kettős tisztségeinek megítélését. Az ügy rávilágít a közpénzek elosztásának átláthatóságával és a lehetséges összeférhetetlenségi helyzetek kezelésével kapcsolatos kihívásokra. A NAV vizsgálatának lezárásáig az álláspontok ütközése várhatóan folytatódik.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása