A magyar-egyiptomi vasútszerződéshez kapcsolódó, felszámolás alatt álló cégek ügyében csődbűntett gyanújával tettek feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán. Az új vezetésű állami felszámoló által indított vizsgálat szerint a cégek tulajdonosai több tízmillió euró értékű osztalékot vettek fel, miközben a társaságok már súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdöttek, és a csőd felé robogtak. Ez a jogi lépés egy korábbi, 1350 vasúti kocsi szállítására vonatkozó megállapodás körüli problémákra világít rá, melynek sorsa jelenleg is bizonytalan.
A feljelentést nem a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, hanem az új vezetésű állami felszámoló (Reorg) kezdeményezte. A Reorg egy szakértőt kért fel a társaságok felszámolást megelőző öt évének gazdálkodásának és működésének átvilágítására. Az igazságügyi pénzpiaci és tőkepiaci szakértő 2026. szeptember 23-án terjesztette elő szakvéleményét, amely alapján szeptember 27-én egy ügyvéd tette meg a feljelentést három cég ügyében. A gyanú szerint a tulajdonosok akkor vettek ki osztalékot, amikor már tudhatták, hogy a cégek pénzügyi helyzete ezt nem tenné lehetővé.
A szakértői jelentés arra jutott, hogy a vizsgált osztalékkifizetések és egyéb pénzügyi tranzakciók a társaságok vagyonának olyan mértékű csökkenését okozták, amely indokolatlannak tekinthető. A 2022 és 2024 közötti kifizetések révén több tízmillió euró került ki a cégekből, annak ellenére, hogy ekkor már bőven ismertek voltak az egyiptomi projekttel kapcsolatos problémák, amelyek a társaságok legfontosabb bevételi forrását jelentették. A felszámolás alá került cégek és korábbi operatív vezetőik ugyanakkor azzal érvelnek, hogy bár voltak rossz folyamatok, a veszteséges év alatt is joguk volt osztalékot felvenni az eredménytartalék terhére, és az osztalékfizetésről a vezető testületek döntenek.
Az ügy középpontjában az egyiptomi ENR vasúttársasággal kötött megállapodás áll, melynek értelmében Magyarország 1350, részben magyar, részben orosz gyártású vasúti kocsit szállított volna. Ebből a nagyszabású megrendelésből 1066 kocsit már leszállítottak 2025 őszére, azonban 284 darab még hátra van. A szerződés teljesítését az orosz-ukrán háború kitörése, finanszírozási nehézségek és a megnövekedett költségek ellehetetlenítették, ami miatt az új kormány jelenleg is próbálja menteni az üzletet.
A gyártásban és a kereskedelmi kapcsolatban érdekelt cégek, mint például a Magyar Vagon Dunakeszi, a Ganz-MaVag Invest Zrt. és a GMVI, sok hazai beszállítónak tartoztak, ami elkerülhetetlenné tette a felszámolásukat. A Magyar Vagon Dunakeszi a Ganz-MaVag Invest Zrt.-n keresztül 100 százalékban a Magyar Vagon-csoport, Hernádi Zsolt Mol-vezér üzleti körének tulajdonában állt. A GMVI-ben a Magyar Vagon 50 százalékos tulajdonos volt, a másik 50 százalék pedig a CATO Investment Kft., Tombor András tulajdonába került. A Fővárosi Törvényszék 2025. október 15-én rendelte el a felszámolásokat ezekben az összekapcsolódó működésű társaságokban.
A vizsgálatban különösen fontos kérdés volt, hogy felmerülhetett-e fedezetelvonás, vagyis a cégcsoport tulajdonosai és vezetése mennyire látták a cég nehéz helyzetét, amikor osztalékfizetésről döntöttek. A szakértő arra a következtetésre jutott, hogy a tulajdonosok számára valószínűleg már 2021-től kezdődően, de 2022-ben már egyértelműen ismertnek kellett lennie a társaságok nehéz fizetőképességi helyzetének és működési körülményeinek. Ezt a helyzetet befolyásolta a tulajdonosváltás, az orosz-ukrán háború és az egyiptomi projekt körüli problémák. Ennek ellenére mindhárom társaság esetében a tulajdonosok a saját részükre történő kimagasló összegű kifizetésekről határoztak.
A dunakeszi cégnél felmerül annak a gyanúja is, hogy az osztalékkifizetésekre a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében, annak ismeretében került sor. A Büntető Törvénykönyv szerint csődbűncselekményt az követ el, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. A feljelentés mindezt mellékletekkel és hosszasan sorolt tényekkel is alátámasztja, kérve a nyomozás elrendelését.
A feljelentés nyomán várhatóan nyomozás indul a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt, ami további jogi lépéseket vonhat maga után az érintett cégek és tulajdonosaik ellen. Eközben a magyar és egyiptomi felek közötti tárgyalások a vasútszerződés megmentéséről továbbra is zajlanak, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is járt Egyiptomban ez ügyben.
A tárgyalásokban a felek megállapodásban maradtak, de végleges egyezség még nem született a fennmaradó 284 vasúti kocsi sorsáról és a szerződés feltételeinek újragondolásáról. Az ügyre rálátó források szerint reálisan három lehetséges út maradt az üzlet jövőjét illetően, de ezek részletei egyelőre nem nyilvánosak. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar fél számára kedvező megoldást találjon a kialakult helyzetre.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása