Az állami felszámoló, a Reorg, feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán a Magyar Vagon-csoporttal kapcsolatban. A beadvány szerint a tulajdonosok mintegy tízmilliárd forint osztalékot vettek ki a cégcsoportból, feltételezhetően olyan időszakban, amikor a társaságok pénzügyi helyzete már nem tette volna lehetővé ezt. Ez az intézkedés állítólag a csoport fizetésképtelenségéhez vezetett, kérdéseket vetve fel a jelentős kifizetés időzítésével és jogszerűségével kapcsolatban.
A Reorg, mint állami felszámoló, vizsgálatot indított a Magyar Vagon-csoport pénzügyi gyakorlatainak felderítésére. Ezen vizsgálat eredményei alapján egy ügyvéd nyújtotta be a hivatalos feljelentést az illetékes hatóságokhoz. A gyanú középpontjában az áll, hogy a tulajdonosok jelentős osztalékot fizettek ki, miközben már tudhatták, vagy tudniuk kellett volna, hogy a cégek pénzügyi állapota nem engedi meg az ilyen mértékű kifizetést.
A feljelentés konkrétan három társaságot érint a csoporton belül: a Ganz-MaVag International Kft.-t, a Magyar Vagon Dunakeszi Kft.-t és a Ganz-MaVag Invest Zrt.-t. Az érintett cégek és korábbi operatív vezetőik azzal érveltek, hogy veszteséges évben is lehetséges osztalékot fizetni, amennyiben az eredménytartalék erre fedezetet nyújt. Kiemelték továbbá, hogy az osztalékfizetésről a vezető testületek hoznak döntést, a menedzsment feladata pedig e döntések végrehajtása.
A Magyar Vagon-csoport története ígéretes kezdetekkel indult, vonzva olyan befektetőket, mint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki még honvédelmi miniszteri kinevezése előtt csatlakozott az orosz Transzmasholding mellé. Ebben az időszakban a cégcsoport jövedelmezőnek tűnt a vasúti iparágban. Jelentős, 32 milliárd forintos keretszerződést kötöttek a MÁV-Start Zrt.-vel vasúti kocsik fővizsgájára és modernizálására.
Egy nagyszabású nemzetközi megállapodás is alátámasztotta a csoport potenciálját: a Dunakeszi Járműjavító egy orosz konzorciumi partnerrel közösen 1300 vasúti kocsi szállítására vállalkozott az egyiptomi állami vasút számára. Ez az ambiciózus projekt egymilliárd euró értékű volt, jelezve a magyar-orosz partnerség erős piaci jelenlétét és növekedési lehetőségeit. Ezek a korai sikerek egy virágzó vállalkozás képét mutatták, szilárd hazai és nemzetközi kötelezettségekkel.
A Magyar Vagon-csoport pozitív pályája azonban súlyos kihívásokkal szembesült, amelyek alapjaiban változtatták meg pénzügyi helyzetét. Az ukrajnai háború kitörése és az azt követő uniós szankciók mélyreható hatással voltak a nemzetközi együttműködésre. Ezen geopolitikai változások közvetlen következményeként az orosz partner kivonult az egymilliárd eurós egyiptomi vasúti szerződésből. Ez a kivonulás jelentősen megnehezítette a megállapodás teljesítését, és végül megakadályozta a várt eredmények és bevételek elérését.
A megváltozott körülmények tulajdonosi és vezetői változásokat is hoztak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszteri kinevezése után kiszállt a vasúti üzletből. 2022 májusától a tulajdonosi körben megjelent a Hernádi Zsolt érdekkörébe sorolt Solva II. Magántőkealap is. Annak ellenére, hogy a járműjavító 2022-től már kevésbé tűnt jó üzletnek a fejlemények miatt, a tulajdonosok mégis mintegy tízmilliárd forintot vettek ki osztalékként a csoportból. Ez a lépés, amely a romló pénzügyi kilátások közepette történt, képezi a jelenlegi jogi vita lényegét.
A jelentős, mintegy tízmilliárd forintos osztalék kifizetése közvetlenül megelőzte a Magyar Vagon-csoport fizetésképtelenné válását. Ez az eseménysorozat központi szerepet játszik az állami felszámoló büntetőfeljelentésében, amelynek célja annak tisztázása, hogy az osztalék kifizetése pénzügyileg indokolt volt-e a cégek tényleges állapota alapján. A Reorg által kezdeményezett és a NAV Bűnügyi Főigazgatóságához benyújtott jogi eljárás most a csoport tulajdonosai és vezetése által hozott pénzügyi döntéseket fogja vizsgálni.
Az ügy kimenetele meghatározza a feltételezett idő előtti vagy indokolatlan osztalék kivonásával kapcsolatos jogi felelősséget. Emellett rávilágít a vállalatirányítás és a pénzügyi átláthatóság szélesebb körű következményeire is az ilyen nagyszabású üzleti műveletekben, különösen, ha állami tulajdonú entitások is részt vesznek az ellenőrzési folyamatban. Az eset jól mutatja a nagyszabású nemzetközi szerződések kezelésének összetettségét és a geopolitikai eseményekkel járó pénzügyi kockázatokat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása