A Külügyminisztérium feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a koronavírus-járvány idején történt lélegeztetőgép- és egyéb Covid-beszerzések ügyében. A tárca belső átvilágítása jelentős szabálytalanságokat és lehetséges pénzügyi veszteségeket tárt fel. A minisztérium becslése szerint a potenciális kár elérheti a százmilliárd forintos nagyságrendet.
A Külügyminisztérium alapos belső vizsgálatot indított a korábbi kormányzati időszakban, a koronavírus-járvány alatt lezajlott beszerzési folyamatokkal kapcsolatban. Az átvilágítás során számos problémára derült fény, többek között a döntéshozatal átláthatatlanságára. Nem találtak dokumentációt arról, milyen stratégia alapján határozták meg a beszerzendő mennyiségeket, és a szerződő partnerek kiválasztásának szakmai szempontjai sem voltak egyértelműek. A tárca túlzó árakat, minőségi problémákat és hiányos dokumentációt is azonosított a beszerzések során.
A KKM tájékoztatása szerint közel 300 milliárd forintot költöttek el ezekre a beszerzésekre. Azonban az eszközök jelentős része, különösen a lélegeztetőgépek, nem kerültek kórházakba, hanem raktárakban maradtak. Ez folyamatos raktározási költségeket is generál a mai napig. A minisztérium a vagyoni hátrány pontos összegét a nyomozás feladatának tekinti, de előzetesen százmilliárdos nagyságrendre becsüli azt.
Különösen aggályosnak találták a 16 853 lélegeztetőgép beszerzését. Ennek indokoltságára a belső vizsgálat nem talált megfelelő dokumentációt. A korabeli nyilatkozatok alapján a beszerzett mennyiség erősen eltúlzott lehetett, mivel ennyi készülék működtetéséhez nem állt volna rendelkezésre elegendő szakképzett egészségügyi dolgozó. A túlrendelés mértékének pontos meghatározását azonban egészségügyi szakmai kérdésnek tekintik, melyet a nyomozás tisztázhat.
A feljelentést ismeretlen tettesek ellen tették meg, a személyi felelősség egyelőre tisztázatlan. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a felelősség megállapítása az ügyészség és a bíróság feladata. Véleményük szerint a beszerzéseket végrehajtó munkatársak jellemzően vezetői utasításokat követtek, így a felelősség súlypontja a döntéshozói és vezetői szinten keresendő. A vizsgálat során valamennyi védőeszköz-kategóriában találtak problémás beszerzéseket, és további dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is fontolgatják.
A koronavírus-járvány kitörése globális versenyt indított a létfontosságú orvosi eszközök, így a lélegeztetőgépek és védőfelszerelések beszerzéséért. A kormányok világszerte sürgősen igyekeztek biztosítani a szükséges készleteket, ami gyakran bonyolult és gyors beszerzési folyamatokhoz vezetett. Magyarországon a Külügyminisztérium jelentős szerepet játszott ezekben a nemzetközi beszerzésekben.
A 24.hu korábbi dokumentumai alapján az OTT-One Nyrt. és a TMT Technics Kft. is jelentős állami megrendelésekhez jutott a járvány idején. Ezek a cégek állítólag szerződésben álltak a KKM-mel, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK). Az OTT-One ügye jól példázza a beszerzések árazásával kapcsolatos aggályokat.
2020 tavaszán a cég 500 lélegeztetőgépet szállított volna a külügyminisztériumnak, darabonként mintegy 10 millió forintos áron. Néhány hónappal később azonban a tárca ugyanilyen típusú gépeket már 24,8 millió forintért vásárolt meg. Az OTT-One Nyrt. milliárdos állami megrendeléseket kapott a járvány alatt. Később azonban könyvvizsgálója csalás gyanúja miatt lemondott, az MNB vizsgálatot indított, és a társaság végül felszámolásba került. Hasonló sorsra jutott a TMT Technics Kft. is. A cég 2020-ban 18,5 milliárd forintos árbevételt ért el, majd néhány évvel később megszűnési eljárások sora indult ellene.
A Legfőbb Ügyészségen zajló nyomozás kiemelt közérdeklődésre tarthat számot. Célja a pontos vagyoni hátrány megállapítása, a kifogásolt döntésekért felelős személyek azonosítása, valamint annak tisztázása, történt-e bűncselekmény. A KKM belső vizsgálata rávilágít a válsághelyzeti közbeszerzések potenciális rendszerszintű problémáira.
A becsült, százmilliárdos nagyságrendű kár aláhúzza az ügy pénzügyi súlyát. Az eset felveti az elszámoltathatóság és az átláthatóság kérdéseit az állami kiadások terén. Rámutat továbbá a sürgős beszerzések kihívásaira vészhelyzet idején. Az olyan cégek bevonása, mint az OTT-One Nyrt. és a TMT Technics Kft., melyek később súlyos pénzügyi és jogi problémákkal szembesültek, a partner kiválasztásában rejlő kockázatokra utal.
Az azonos típusú berendezések árának jelentős ingadozása rövid időn belül a következetes árazási stratégia vagy a piaci felügyelet hiányát sugallja. A több ezer lélegeztetőgép raktárban való tárolása és kihasználatlansága az erőforrások lehetséges rossz elosztására utal. Ez a helyzet alááshatja a közbizalmat a kormányzati hatékonyság és a költségvetési felelősség iránt.
Az ügyészségi nyomozás kulcsfontosságú lesz a tények feltárásában és a jogi következmények megállapításában. Az eljárás eredménye dönti el, hogy indulnak-e büntetőeljárások, és kik ellen. A nyomozás fogja meghatározni a pontos pénzügyi veszteség mértékét is, túllépve a jelenlegi becsléseken.
A KKM további dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó tervei újabb betekintést nyújthatnak a beszerzési folyamatokba. Az eset nyomán felülvizsgálhatják a közbeszerzési irányelveket, különösen a vészhelyzeti eljárásokra vonatkozóan. Szigorúbb átláthatósági intézkedések és felügyelet bevezetése segíthet megelőzni hasonló problémákat a jövőben.
A döntéshozói és vezetői felelősség hangsúlyozása a magasabb szinteken történő elszámoltathatóság lehetőségét vetíti fel. A beszerzésekben érintett kulcsfontosságú beszállítók felszámolása rávilágít az ilyen tranzakciókhoz kapcsolódó hosszú távú pénzügyi kockázatokra. A közvélemény szorosan figyelemmel kíséri majd az eseményeket, hiszen az ügy jelentős közpénzeket és a kormány válságkezelését érinti. Az ügy tanulságai befolyásolhatják a jövőbeni stratégiai tartalékokra és válságkezelésre vonatkozó politikai döntéseket.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása