A 24.hu portál közérdekű adatigénylés útján szerzett dokumentumok alapján arról számolt be, hogy a választásokat megelőző időszakban az Orbán-kormány jelentős, legalább 500 milliárd forintos összeget oszthatott szét. Ezt ötvenöt, úgynevezett 2000-es, azaz nem nyilvános kormányhatározat támasztja alá, amelyek többsége pénzosztásról vagy költségvetési átcsoportosításokról rendelkezett. A nyilvánosság elől elzárt döntések széles spektrumon mozogtak, magukban foglalva vállalati támogatásokat, alapítványi adományokat, kulturális projekteket, egyházi ingatlanvásárlásokat, valamint infrastrukturális és intézményi fejlesztéseket is.
A közérdekű adatigénylés révén nyilvánosságra került határozatok részletesen bemutatják a kifizetések céljait és kedvezményezettjeit. A legnagyobb egyedi vállalati támogatást a Rosenberger Magyarország Elektronikai Kft. és a Rosenberger Automotive Cabling Kft. kapta, amelyek három vidéki gyártókapacitás-bővítésére 14 milliárd forintos feltételes támogatási ajánlatot adtak ki. Egy másik jelentős tétel a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány számára februárban juttatott 6,2 milliárd forintos alapítói adomány volt, melynek indoklásában „céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” megfogalmazás szerepelt.
A kulturális szektorban 324 tétel szerepel a listán, változatos összegekkel. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., amely Lázár János felügyelete alá tartozik, 706 millió forinttal részesült a támogatásokból. Az egyházi szférában a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház ingatlanvásárlását legfeljebb 308 millió forinttal támogatták, emellett egy brüsszeli belvárosi ingatlan megvásárlása is tervben volt, bár ez az adásvétel végül meghiúsulhatott. Két vállalat 500 millió euró értékű kötvénykibocsátásáról is döntés született, mely folyamatba az Eximbankot is bevonták, amely ellen nemrég nyomozás indult.
Mohács városa is kiemelt szerepet kapott a határozatokban. A mohácsi csata 500. évfordulójának előkészületeire 510 millió forintot csoportosítottak át, míg a mohácsi Duna-híd építésére 76 milliárd forintot különítettek el. Az intézményi fejlesztések sem maradtak el: a javítóintézetek fenntartására és átalakítására 4,1 milliárd forintnyi többletforrást biztosítottak, továbbá két új csecsemőotthon létesítéséről is döntés született 1 milliárd 43 millió forint értékben. A büntetés-végrehajtás 8,2 milliárd forintot, a katasztrófavédelem pedig 10 milliárd forintot kapott a „működőképesség fenntartásához szükséges” címen. Végül, a sportesemények támogatására is jutott forrás, a MotoGP és a Superbike-világbajnokság idei megrendezését 8,6 milliárd forinttal segítették. Érdekesség, hogy az egyik utolsó kormányhatározat, már a választási vereséget követően, arról rendelkezett, hogy lehetőleg mindent fizessenek ki az átadás előtt.
A szóban forgó kormányhatározatok az úgynevezett 2000-es sorozatba tartoznak, amelyek jellegüknél fogva nem nyilvánosak, így tartalmukról a nyilvánosság csak külön adatigénylés útján szerezhet tudomást. A 24.hu portál a Miniszterelnökséghez fordult közérdekű adatigényléssel, hogy betekintést nyerjen ezekbe a dokumentumokba. Az adatigénylés eredményeként ötvenöt ilyen határozatot kaptak kézhez, amelyek jelentős része pénzügyi döntéseket, támogatásokat és költségvetési átcsoportosításokat tartalmazott. Ez a gyakorlat lehetőséget teremt arra, hogy nagymértékű közpénzfelhasználás történjen a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása nélkül.
A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy a választásokat megelőző időszakban legalább 500 milliárd forintnyi közpénz sorsáról döntöttek nem nyilvános módon. Ez az összeg és a döntések átláthatatlansága kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségével és a kormányzati transzparenciával kapcsolatban. A támogatások széles köre, a magáncégektől az alapítványokon át a kulturális és infrastrukturális projektekig, rávilágít a nem nyilvános határozatokkal elosztható források sokrétűségére és mértékére. Különösen említésre méltó az Eximbank bevonása egy 500 millió eurós kötvénykibocsátásba, figyelembe véve, hogy az intézmény ellen nemrégiben nyomozás indult.
A nem nyilvános kormányhatározatokkal történő pénzosztás gyakorlata felveti a közpénzek elköltésének jövőbeli transzparenciájával kapcsolatos kérdéseket. Az, hogy még a választási vereséget követően is született olyan határozat, amely a kifizetések mielőbbi teljesítésére szólított fel, további aggályokat ébreszthet a felelős gazdálkodás és az elszámoltathatóság tekintetében. Az újságírói adatigénylések és az oknyomozó munka továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a közérdekű információk feltárásában és a döntéshozatal átláthatóságának biztosításában.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása