Az amerikai gazdaság folyamatos erősödése és az emelkedő inflációs nyomás a Federal Reserve-t (Fed) újabb kamatemelés felé tereli. A piaci várakozások szerint október végén ismét szigoríthat a jegybank, ami az amerikai félidős választások előtt mindössze néhány nappal történne. Ez a lépés jelentős terhet róhat a háztartásokra és a vállalkozásokra, egyúttal komoly politikai kihívást jelentve a hivatalban lévő pártnak.
Az S&P Global előzetes felmérése szerint az amerikai üzleti aktivitás szeptemberben 2021 júliusa óta nem látott szintre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a vállalatok által fizetett inputárak mutatója közel négyéves csúcsra ugrott, ami a cégek költségnyomásának erősödését jelzi. Az inflációs kockázatot tovább növelik az energiaárak, különösen a dízel drágulása, amely alapvető üzemanyag a mezőgazdaságban, a termelésben és az áruszállításban.
A Reuters jelentése szerint a befektetők szerdán már körülbelül 70 százalékos esélyt adtak annak, hogy a Fed október végén ismét emeli az irányadó kamatot. Michael Barr Fed-kormányzó is úgy nyilatkozott, hogy az inflációs cél elérését fenyegető kockázatok nőttek, miközben a munkaerőpiaci veszélyek mérséklődtek. Álláspontja szerint további kamatemelésekre lehet szükség az infláció időben történő visszaszorításához.
A jegybank már a múlt héten egyhangúlag 3,75–4 százalékra emelte az alapkamatot, és a 18 döntéshozóból 16 legalább még egy idei emelést jelzett előre. Ez a monetáris politikai irányvonal egyértelműen a szigorítás felé mutat, reagálva a gazdasági adatokra és az inflációs nyomásra.
A szigorúbb monetáris politika várakozása a kötvénypiacon is megfigyelhető. Az amerikai tízéves államkötvény hozama 2007 óta nem látott, 5 százalékos szint fölé emelkedett. Hasonlóképpen, az ötéves kötvények hozama is 19 éves csúcsra ugrott, amit az aukción tapasztalt gyenge kereslet is erősített. Ezek a hozamemelkedések közvetlenül tükrözik a befektetők várakozásait a jövőbeni kamatlábakkal kapcsolatban.
A magasabb hozamok általánosan növelik az állami, vállalati és lakossági hitelfelvétel költségeit. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a 30 éves amerikai jelzáloghitelek átlagkamata már 7,12 százalékra emelkedett. Ez a tendencia jelentős terhet róhat az ingatlanpiacra és a lakosság hitelképességére.
Az infláció tartósan magas szintje és a munkaerőpiac feszessége készteti a Fed-et a kamatlábak emelésére. A jegybank célja az árstabilitás fenntartása, még akkor is, ha ez a gazdasági növekedés lassulásával vagy a hitelfelvételi költségek emelkedésével jár.
Az október végi kamatemelés időzítése különösen érzékennyé teszi a helyzetet, mivel az amerikai időközi választás előtt mindössze néhány nappal születhet meg a döntés. Ez a lépés komoly politikai kockázatot jelent Trump pártjának, akik a Kongresszus mindkét házában szűk többségüket próbálják megvédeni. A magas hitelköltségek és az üzemanyagárak tovább ronthatják a megélhetési helyzetet, ami a felmérések szerint a választók egyik legfontosabb aggodalma.
Donald Trump korábban politikai döntésnek nevezte a kamatemelést, és az energiaárak mérséklésére többek között az iráni háború lezárását, valamint az amerikai dízelexport korlátozását vetette fel. A Fehér Ház azonban legutóbbi megszólalásában "kacsának" nevezte ezeket az ötleteket, jelezve a politikai megosztottságot a gazdasági intézkedések megítélésében.
A Fed döntése tehát nem csupán gazdasági, hanem erősen politikai felhangokkal is bír, mivel közvetlenül befolyásolhatja a választók hangulatát és a választási eredményeket. A gazdasági nehézségek, mint a magas infláció és a növekvő hitelköltségek, hagyományosan kedvezőtlenül hatnak a hivatalban lévő politikai erőkre.
A Fed döntése azonban nem kizárólag a választások miatt bír kiemelt fontossággal. Amennyiben az energiaárak és a vállalati költségek tartósan magasan maradnak, az infláció csökkenése elhúzódhat. Ez a forgatókönyv további szigorításokat tehet szükségessé a jegybank részéről, ami hosszabb távon is befolyásolhatja az amerikai gazdaság pályáját.
Austan Goolsbee, a chicagói Fed elnöke arra figyelmeztetett, hogy a jegybanknak nem szabad automatikusan arra számítania, hogy az olajárakból eredő inflációs nyomás magától gyorsan megszűnik. Ez a megjegyzés aláhúzza azt a nézetet, hogy az inflációs nyomás nem feltétlenül múló jelenség, és aktív monetáris politikai beavatkozást igényel.
A jövőbeni kamatdöntések tehát továbbra is a gazdasági adatok, az inflációs trendek és a munkaerőpiaci helyzet függvényében alakulnak majd. A Fed célja az árstabilitás helyreállítása, még akkor is, ha ez a folyamat kihívásokkal teli és politikai feszültségeket generál.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása