Komoly belső feszültségek vezettek az európai szupervadászgép-projekt, az FCAS (Future Combat Air System) leállításához, ami jelentősen veszélyezteti az európai katonai együttműködés jövőjét. Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója borúlátóan nyilatkozott a helyzetről, aggodalmait fejezve ki alig néhány héttel azután, hogy a francia–német–spanyol közös vadászgépprogram zátonyra futott.
A projekt leállítása és az okok
Párizs és Berlin hónapokig tartó feszültségek után döntött a projekt leállítása mellett, amelyek a gyártó partnerek, az Airbus és a Dassault között alakultak ki. Az FCAS-t az európai védelmi együttműködés egyik legfontosabb kezdeményezésének tekintették, amelynek célja egy hatodik generációs harci rendszer kifejlesztése volt. A program során kilenc év alatt mintegy 100 milliárd eurót költöttek el, anélkül, hogy egyetlen repülhető prototípus is elkészült volna.
Faury szerint az európai országok komoly nyomás alatt állnak. Bár a beruházásokhoz szükséges források rendelkezésre állnak, a szorító határidők miatt gyors lépésekre lenne szükség. A vezérigazgató figyelmeztetett, hogy ha a következő években elszalasztják ezt a lehetőséget, az évtizedekre megosztott, nemzeti szintű megoldásokra kényszerítheti Európát. Hozzátette azonban, hogy Berlin és Párizs egyaránt elkötelezett a védelmi együttműködés sikere mellett, és az Airbus is bízik a közös európai fellépésben.
A Dassault álláspontja és a jövőbeli kilátások
Éric Trappier, a Dassault Aviation vezérigazgatója a francia szenátus egyik bizottsága előtt szintén nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, annak ellenére, hogy a közös vadászgépprogram kudarcot vallott. Kiemelte, hogy a múltban már bizonyították partnerségi képességüket, de olyan keretrendszerben szeretnének dolgozni, amelynek szabályait a kezdetektől fogva minden érintett fél elfogadja.
Dominóeffektus és alternatívák
Az FCAS projekt bukása alapvetően megkérdőjelezhet más kiemelkedő európai védelmi projekteket is, és dominóhatást indíthat el a hadiiparban. A francia-német harckocsifejlesztési program, a Fő Szárazföldi Harci Rendszer (MGCS), amely a német Leopard és a francia Leclerc tankokat hivatott felváltani 2040-től, szintén veszélybe kerülhet. Emmanuel Macron francia elnök már korábban figyelmeztetett, hogy az FCAS kudarca esetén újra kell gondolni a közös harckocsiprojektet. Ez a helyzet különösen érzékenyen érinti a francia-német KNDS tankgyártót, amely az évre tervezte tőzsdei bevezetését, és az MGCS-t tekintette fő növekedési motorjának.
Németország legalább három lehetséges forgatókönyvet vizsgál a meghiúsult FCAS program kiváltására. Ezek közé tartozik az amerikai F-35-ös, ötödik generációs vadászgépek további beszerzése, egy már futó nemzetközi, hatodik generációs programhoz való csatlakozás (mint például a GCAP, amelyet az Egyesült Királyság, Olaszország és Japán közösen fejleszt), valamint egy Airbus vezette nemzeti fejlesztés elindítása. Holger Neumann altábornagy, a német légierő parancsnoka hangsúlyozta, hogy a légierő egy pilóta vezette, hálózatba kapcsolt platformban gondolkodik a 2035 utáni időszakra, és sürgette a védelmi tárcát, hogy szerezzen be ötödik generáción túli rendszereket.
A védelmi ipari vezetők aggódnak, hogy a „nemzeti megoldásokba való visszaesés” következik be, pont akkor, amikor a globális helyzet fokozottabb, határokon átnyúló védelmi együttműködést követelne meg. Az európai védelmi együttműködés jövője tehát bizonytalanabbá vált a szupervadászgép-projekt leállítása után, és a tagállamoknak gyorsan kell dönteniük a további lépésekről.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása