Az európai kereskedelmi légi forgalom jelentős fellendülést mutatott 2025-ben, megközelítve a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szintet. Az Európai Unióban a járatok száma 3,8 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon ennél is dinamikusabb, 8,6 százalékos növekedést regisztráltak. Az idei év első hét hónapjában is folytatódott a pozitív tendencia, az EU-ban 1,6 százalékos, Magyarországon pedig 4,5 százalékos emelkedéssel.
2025-ben összesen 6,9 millió kereskedelmi járatot bonyolítottak le az Európai Unióban, ami 3,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a szám már nagyon közel áll a 2019-es, 7,0 milliós járvány előtti csúcsforgalomhoz. Magyarországon a növekedés még látványosabb volt: 136 300 kereskedelmi járatot regisztráltak, ami 8,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Bár a magyarországi volumen abszolút értékben kisebb a nagy nyugat-európai légiközlekedési csomópontokhoz képest, a növekedési üteme kiemelkedő az uniós átlaghoz viszonyítva. A légi forgalom erős szezonalitást mutat, mind az EU-ban, mind Magyarországon a nyári hónapokban a legmagasabb a járatok száma. Ez a turisztikai kereslet és a charterforgalom szezonális erősödésével magyarázható.
A nem menetrend szerinti kereskedelmi járatok, mint például a charter- és egyéb különjáratok, 2025-ben az összes uniós repülés 8,5 százalékát tették ki. Arányuk a nyári hónapokban érte el a csúcsot, júliusban például 12,3 százalékot képviseltek az összes járatból.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér idén az Eurostat 2019 óta elérhető idősorában a legmagasabb január-júliusi forgalmát regisztrálta, 78 559 kereskedelmi járattal. Az uniós repülőterek rangsorában a budapesti légikikötő 2025-ben a 26. helyen állt, míg 2026 első hét hónapjában a 25. pozícióba került. Korábbi éveiben jellemzően a 30. hely környékén mozgott, bár 2021-ben a 36., 2022-ben a 28. helyen volt.
A légi forgalom folyamatos emelkedése 2021 óta tart, jelezve a szektor stabil kilábalását a világjárvány okozta visszaesésből. Az Eurostat havi statisztikái az Eurocontrol adataira támaszkodnak, és magukban foglalják az IFR (műszeres repülési szabályok szerint) közlekedő menetrend szerinti és nem menetrend szerinti kereskedelmi utas-, teher- és postajáratokat. Fontos megjegyezni, hogy ez a mutató a járatok számát méri, nem pedig az utasok vagy az áruk mennyiségét, ezért nem hasonlítható össze közvetlenül az utas- és áruforgalmi statisztikákkal.
A nem menetrend szerinti kategóriába a charterjáratok mellett számos más eseti kereskedelmi repülés is beletartozik, mint például a légi taxik vagy a sétarepülések. Ez a kategória különösen a turisztikailag frekventált időszakokban és régiókban játszik jelentős szerepet. A legnagyobb forgalmú uniós repülőterek közül 2025-ben az amszterdami Schiphol (488 ezer járat), a párizsi Charles de Gaulle (476 ezer járat) és a frankfurti repülőtér (457 ezer járat) vezette a listát.
Az európai légi forgalom fellendülése kulcsfontosságú az európai gazdaság és a turisztikai szektor számára. A járvány előtti szint megközelítése azt jelzi, hogy a légiközlekedés visszanyeri korábbi dinamizmusát, ami hozzájárul a gazdasági aktivitás élénküléséhez és a munkahelyteremtéshez. Magyarország kiemelkedő növekedési üteme különösen figyelemre méltó, még ha abszolút volumenben el is marad a legnagyobb európai csomópontoktól. Ez a dinamika a magyar turizmus és gazdaság erősödését is tükrözheti.
A nem menetrend szerinti járatok aránya a tíz legnagyobb forgalmú uniós repülőtér közül Athénban (5,2%), Madridban (4,8%) és Koppenhágában (4,1%) volt a legmagasabb. Az EU egészére vonatkozó 8,5 százalékos átlagot a kisebb, szezonális turisztikai repülőterek magasabb charteraránya is befolyásolja. Ez rávilágít a turizmus és a légi közlekedés közötti szoros kapcsolatra, különösen a nyaralóhelyek esetében.
A 2026 első hét hónapjára vonatkozó adatok elemzése további betekintést nyújt a repülőterek teljesítményébe. Az év 58,3 százalékát kitevő január-júliusi időszakban az ennél magasabb arányú forgalom arra utalhat, hogy az adott repülőtér idén meghaladhatja a 2025-ös szintet. Koppenhága, Madrid, Dublin és Barcelona állnak a legmagasabb időarányos szinten, míg München, Frankfurt és Amszterdam Schiphol elmarad ettől.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 58,7 százalékos január-júliusi értéke enyhén meghaladja az időarányos szintet, és hasonló mutatót mutat, mint több dél-európai turisztikai központ, például Róma és Athén. Ez alapján jó esély van arra, hogy a budapesti repülőtér forgalma 2026-ban elérje vagy meghaladja a tavalyi, közel 134 ezer járatot. A teljes éves kép kialakításához azonban az augusztus és december közötti adatok lesznek döntőek, mivel a nyári csúcsforgalom jelentősen befolyásolja az éves statisztikákat.
A légi közlekedés szektorának fellendülése tehát stabilnak tűnik, és a járvány előtti szintekhez való visszatérés a gazdasági normalizáció fontos jele. A Budapest Airport adatszolgáltatásának minősége azonban az elmúlt időszakban csökkent, ami megnehezíti a legfrissebb utas- és áruforgalmi adatok bemutatását és a teljes körű elemzést. Ennek ellenére a járatforgalmi adatok egyértelműen pozitív trendet mutatnak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása