Az európai autóipar történelmi átalakulás előtt áll, melynek középpontjában az elektrifikáció áll. A piaci szereplők és a szabályozó testületek egyaránt formálják a jövő mobilitását, ahol a tisztán elektromos járművek mellett a hibrid technológiák is kulcsszerepet kapnak.
Az Omoda & Jaecoo márkákat forgalmazó Genius Automotive Europe Kft. bejelentette, hogy globális termékstratégiáját az autóipar elektrifikációjához igazítja. Ennek értelmében 2027-től a két márka nem vezet be új, kizárólag belső égésű motorral működő modellt, hanem a teljes hibrid (HEV), a plug-in hibrid (PHEV) és a tisztán elektromos (EV) hajtásláncokra fókuszál. Magyarország lesz az első európai piac, ahol a márkák teljes személyautó-kínálata elektrifikált hajtásláncokra épül, kiemelt szerepet szánva a saját fejlesztésű Super Hybrid Systemnek (SHS).
Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) idei első féléves adatai is megerősítik az elektromos autók előretörését az újautó-eladásokban. Ugyanakkor látható, hogy a belső égésű motorral hajtott járművek penetrációja, bár mérsékelten, de továbbra is jelentős. A magyar újautó-piac 2026 első felében 13,3 százalékkal bővült, ezen belül a tisztán elektromos autók több mint háromszor, a plug-in hibridek pedig több mint nyolcszor gyorsabban növekedtek.
Az Omoda és Jaecoo modellek magyarországi forgalomba helyezése is ezt a trendet tükrözi: 2026 első felében 1778 modellből 861 SHS-hajtáslánccal készült, ami 1100 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Globálisan is hasonló a kép: 2026 júniusában a NEV-modellek (új energiájú járművek) értékesítése 310 százalékkal nőtt, elérve a teljes volumen közel háromnegyedét.
Az uniós szabályozás jelentős hatással van az autóiparra. Jelenleg 2035-től 0 gramm/kilométeres uniós flottaszintű szén-dioxid-kibocsátási célt ír elő az EU az új személyautókra és kisteherautókra. Az Európai Bizottság azonban 2025 decemberében javasolta ennek módosítását egy 90 százalékos kipufogócső-kibocsátáscsökkentési célra, ami korlátozott szerepet hagyna a hibrideknek és a belső égésű modelleknek is. Fontos kiemelni, hogy ez egyelőre csak javaslat, nem hatályos szabály.
Knezsik István, az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke szerint az elektromos hajtás fontos, de nem egyedüli szereplője a jövő mobilitásának. Úgy véli, hogy a tisztán elektromos járművek aránya legfeljebb 20 százalékot érhet el az új forgalomba helyezések terén az EU-ban (ami az ACEA adatai szerint 20,7 százalékkal már meg is valósult). Knezsik István a benzines és dízelautók jövőjét is fényesnek látja, különösen a szintetikus üzemanyagok fejlődése miatt, amelyekkel alacsony kibocsátásúvá tehetők.
Az ANK és MGE elnöke szerint a Hormuzi-szoros elzárása miatti energiakrízis idején sokan fordultak az elektromos autók felé, de a belső égésű motorral hajtott autók iránti kereslet továbbra is erős. Megjegyezte, hogy a dízelautók iránti igény nőtt, de fizikailag hiány van belőlük, mivel jelenleg főként a Volkswagen-csoport és a BMW gyárt dízelmotorokat. Hozzátette, hogy a megnövekedett érdeklődés hatására több gyártó is visszahozhatja a dízelmotorokat a kínálatába.
Goldberger Mária, a Genius Automotive Europe ügyvezetője szerint korai lenne végleges plafonról beszélni az elektromos autók térnyerése kapcsán. Hangsúlyozta, hogy az autóipar átállása nem egyetlen technológiáról szól, hanem többféle hajtáslánc egymás melletti jelenlétéről, ahol a vásárlók tudatosan keresik a saját élethelyzetükhöz illeszkedő megoldásokat. Rövid távon az elektromos autók térnyerése lassulhat bizonyos piacokon, ami nem a technológia kudarcát jelenti, hanem a piac egyensúlykeresését a fenntarthatóság, hatótáv, használhatóság, töltési lehetőségek és költségek között.
Az ügyvezető kiemelte a hibrid technológiák felértékelődő szerepét, melyek nem csupán átmenetet jelentenek, hanem önálló megoldást kínálnak az elektromos hajtás hatékonyságát és a hagyományos autózás rugalmasságát ötvözve. Ez különösen fontos a töltőinfrastruktúra és az elektromobilitási ökoszisztéma folyamatos fejlődése idején. A vásárlók számára a legfontosabb, hogy olyan technológiát választhassanak, amely hatékonyságot, rugalmasságot és biztonságot nyújt a mindennapi használatban.
Knezsik István rámutatott, hogy az EU kibocsátási szabályozása körüli folyamatos módosítások bizonytalanságot okoznak az európai autóiparban, amelynek hosszú fejlesztési ciklusaihoz a kiszámíthatóság lenne a legfontosabb. Egy olyan kibocsátásalapú rendszert szorgalmaz, amely nem egyetlen technológiát részesít előnyben, hanem minden alacsony kibocsátású hajtáslánc számára lehetőséget biztosít. Az életciklus-elemzések szerint a károsanyag-kibocsátás különbsége bármely hajtáslánc esetén 5 százalékon belül mozog, ami azt jelenti, hogy az alapanyag-bányászattól az újrahasznosításig számolva gyakorlatilag nem lehet 120–140 gramm/kilométer alá menni, függetlenül az EU alacsonyabb célkitűzéseitől.
Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint az uniós újautó-piac 2026 első felében ismét növekedési pályára állt, 5,7 százalékkal több autót helyeztek forgalomba, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban különösen látványos, 13,6 százalékos bővülés volt megfigyelhető. A piac szerkezete gyorsan tolódik az elektrifikált hajtások felé: a benzines és dízel modellek együttes részesedése 37,8-ról 29,7 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy az új autók kevesebb mint egyharmada tartozik már a hagyományos kategóriákba.
A jövőben várhatóan többféle hajtáslánc lesz jelen egymás mellett, és a vásárlók egyre tudatosabban választanak majd az élethelyzetükhöz illeszkedő megoldásokat. A hibrid technológiák szerepe tovább erősödhet, mint önálló, rugalmas alternatíva, amely áthidalja az elektromos és hagyományos hajtás közötti szakadékot, különösen a töltőinfrastruktúra fejlődésének jelenlegi fázisában. Az iparág számára kulcsfontosságú lesz a stabil és technológia-semleges szabályozási környezet megteremtése.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása