Elemzői előrejelzések szerint az euróövezeti infláció augusztusban jelentősen gyorsulhatott, elérve a 3,3 százalékos éves szintet. Ez az érték 2023 óta a legmagasabbnak számít, és komoly kihívás elé állítja az Európai Központi Bankot (EKB). A jegybanki döntéshozók a közelgő kamatdöntés előtt mérlegelik a további monetáris szigorítás szükségességét.
A Bloomberg által megkérdezett 31 elemző mediánja alapján az euróövezeti fogyasztói árak augusztusban várhatóan 3,3 százalékkal emelkedtek éves alapon. Ez a júliusi 2,9 százalékos ütemhez képest jelentős gyorsulást mutat, és a legmagasabb inflációs szintet jelenti 2023-ban. Az áremelkedés elsődleges oka a közel-keleti térségben tapasztalható feszültségek, különösen az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli helyzet, melyek az energiaárak jelentős megugrásához vezettek.
Az inflációs nyomás nem csupán az euróövezet egészére jellemző, hanem számos tagállamban is érezhető. Németországban az előrejelzések szerint 3,1 százalékos, Olaszországban 3,4 százalékos inflációra lehet számítani. Spanyolországban a fogyasztói árak emelkedése már a héten meghaladta az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs céljának több mint a dupláját, míg Franciaországban az előzetes adatok szintén felülmúlták a szakértői várakozásokat. Ezek az adatok alátámasztják az inflációs környezet romlását.
Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagjai már a júliusi kamatdöntő ülésen is tárgyaltak az enyhén restriktív monetáris politika szükségességéről, ami a szigorítási hajlandóság egyértelmű jele volt. A piac és az elemzők széles körben újabb kamatemelésre számítanak a jegybank szeptember 10-i ülésén. Amennyiben a várakozások beigazolódnak, a júniusi 25 bázispontos emelést követően a betéti kamatláb elérheti a 2,5 százalékot, ami a semlegesnek tekintett sáv felső széléhez közelítené a monetáris politikát.
Az EKB számára némi megnyugvást jelenthet, hogy a maginfláció – amely az energia és az élelmiszerek ingadozó árait szűri ki – az elemzői konszenzus szerint augusztusban is 2,5 százalékon stagnált. Ez a mutató a jegybank számára fontosabb, mivel jobban tükrözi az alapvető árnyomásokat és a tartós inflációs trendeket. A fő inflációs mutató ugyanakkor egyértelműen kedvezőtlen irányba mozdult el, és az emelkedő gázárak a jövőben is fenntarthatják ezt a tendenciát, ami továbbra is éberséget igényel a jegybanktól.
A jegybankárok a Jackson Hole-i jegybanki szimpóziumon is kifejtették álláspontjukat az aktuális gazdasági helyzettel kapcsolatban, rávilágítva a kihívásokra és a lehetséges megoldásokra. Martin Kocher, az osztrák jegybank elnöke úgy nyilatkozott, hogy az európai gazdaság a vártnál jóval ellenállóbbnak és lendületesebbnek bizonyult. A második negyedévben ugyanis a közel-keleti konfliktus okozta nehézségek ellenére is 0,4 százalékkal bővült a GDP, ami pozitív jel a gazdasági aktivitás szempontjából.
Ugyanakkor Kocher hangsúlyozta az éberség fontosságát az inflációval kapcsolatban, kiemelve, hogy önelégültségnek nincs helye. Hozzátette, az ősz folyamán dől majd el, hogy megjelennek-e a másodkörös hatások, mint például a bérek vagy az élelmiszerárak gyorsabb emelkedése. Ezek a hatások tartósan magasan tarthatnák az inflációt, és alapvetően határoznák meg a további kamatpályát. Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja szintén arra figyelmeztetett, hogy a vártnál erősebb gazdasági növekedés újabb lökést adhat az áremelkedésnek, így a jelenlegi környezetben kiemelten fontos a másodkörös hatások korai megfékezése.
A jegybanki döntéshozók között egyre inkább erősödik a szigorúbb monetáris politika melletti álláspont. Primož Dolenc szlovén jegybankelnök Jackson Hole-ban egyértelműen a szeptemberi kamatemelés mellett érvelt, kiemelve, hogy a beérkező adatok alapján az inflációs helyzet nem fog magától megoldódni. Ez a vélemény tükrözi a Kormányzótanács egy részének aggodalmát az inflációs kilátásokkal kapcsolatban, és jelzi a további lépések valószínűségét.
Az EKB tehát egy kritikus döntés előtt áll, amelyet a kedden megjelenő euróövezeti inflációs adat előz meg. Az emelkedő energiaárak és a széles körben terjedő inflációs nyomás további kamatemelést tehet szükségessé, annak ellenére, hogy a gazdaság ellenállónak mutatkozik. A szeptember 10-i kamatdöntés kulcsfontosságú lesz az euróövezet gazdasági stabilitása szempontjából, mivel a jegybank célja továbbra is a 2 százalékos inflációs cél elérése, amihez a jelenlegi helyzetben további határozott lépésekre lehet szükség.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása