Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben a lakossági állampapírok adózási gyakorlata miatt. A kifogás lényege, hogy a magyar állampapírok kamatainak adómentessége hátrányos helyzetbe hozza a más uniós vagy EGT-tagállamok által kibocsátott hasonló értékpapírokat. Ez a különbségtétel potenciálisan korlátozhatja a tőke szabad mozgását, ami uniós alapelv.
Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke hívta fel a figyelmet az ügyre, amely jelentős hatással lehet a befektetőkre és a magyar állampapírpiacra.
A Bizottság kifogásának középpontjában az áll, hogy míg bizonyos magyar állampapírok kamata adómentes a hazai magánszemélyek számára, addig más uniós tagállamok hasonló értékpapírjainak kamata főszabály szerint adóköteles. Ez az eltérő adózási bánásmód a Bizottság álláspontja szerint visszatarthatja a magyar befektetőket attól, hogy külföldi állampapírokba fektessenek. Az uniós testület a tőke szabad mozgásának elvére hivatkozik, amely az Európai Unió egyik alapvető szabadsága.
A jelenlegi magyar szabályozás így lényegében két adóelőnyt is biztosít a lakossági állampapíroknak a hasonló külföldi befektetésekkel szemben, ami a Bizottság szerint versenyhátrányt okoz más uniós értékpapíroknak.
A jelenlegi magyar szabályozás gyökerei 2019-re nyúlnak vissza, amikor a jogalkotó bevezette az adómentességet a lakossági befektetőknek szánt magyar állampapírok kamataira vonatkozóan. Ennek a lépésnek gazdaságpolitikai célja volt: a háztartások megtakarításainak minél nagyobb részét a hazai állampapírpiac felé terelni, ezzel erősítve az államadósság belső finanszírozását. 2023-ban újabb változás történt, amikor a kamatjövedelmekre bevezették a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett.
A lakossági állampapírok kamata azonban továbbra is mentesült mindkét adó alól, tovább növelve adóelőnyüket. Magyar Csaba kiemelte, hogy bár a szabályozás már évek óta létezik, az uniós jogi kifogás most vált konkrét eljárás tárgyává. Az uniós bíróság korábbi gyakorlata is alátámasztja a Bizottság álláspontját, például Portugáliával és Írországgal szemben is indultak hasonló eljárások, ahol a saját állam által kibocsátott értékpapírok adózási előnyeit kifogásolták.
Az Európai Bizottság október 1-jén küldte meg Magyarországnak a hivatalos felszólító levelet, amire két hónapja van a kormánynak válaszolni. Amennyiben a válasz nem győzi meg a Bizottságot, az eljárás következő lépése az indokolással ellátott vélemény, majd végső soron az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a folyamat hosszadalmas, és nem jelenti az állampapírok adózásának azonnali megváltozását.
A magyar jogalkotó előtt több lehetséges irány áll: módosíthatja a szabályozást, kiterjesztheti az adómentességet más uniós állampapírokra is, vagy megpróbálhatja objektív szempontokkal igazolni az eltérő bánásmódot. Utóbbi azonban Magyar Csaba szerint nehézkes lehet, és akár a magyar euróban denominált kötvények adómentességét is érintheti. A már megvásárolt állampapírok helyzete kulcsfontosságú a befektetők számára, hiszen az esetleges jogszabály-módosításnál az átmeneti szabályok határozzák meg, hogy a korábban megszerzett kamatjövedelmeket érinti-e a változás, vagy csak a jövőbeni kifizetésekre vonatkozik majd az új adózás.
A befektetők szempontjából alapvető fontosságú lesz, hogy a magyar szabályozás esetleges változása milyen jogokat biztosít a már meglévő állampapírok tulajdonosainak. Ha Magyarország kiterjeszti az adómentességet más uniós államok megfelelő állampapírjaira is, az szélesebb adósemleges befektetési lehetőségeket kínálhat a hazai befektetőknek. Amennyiben viszont a magyar állampapírok adóelőnye szűnik meg, a nettó hozam válik még fontosabb szemponttá, ami befolyásolhatja a magyar állampapírok versenyképességét a piacon.
A vita tehát nem csupán az adómentességről szól, hanem arról is, hogy egy tagállam milyen mértékben részesítheti előnyben saját értékpapírjait más tagállamok hasonló termékeivel szemben. A kormányzati kommunikáció és a tervezett lépések mielőbbi tisztázása elengedhetetlen, mivel a bizonytalanság hosszú távon negatívan hathat az állampapírok piacára. Az Index is kérdésekkel fordult a magyar kormányhoz az ügyben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása