A magyarországi nagyvállalatok jelentős része sikeresen eleget tett az első ESG-jelentéstételi kötelezettségének, azonban a folyamat során számos kihívással szembesültek, különösen a beszállítói lánc adatgyűjtése terén. A Portfolio Sustainable World 2026 konferencián Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója mutatta be az első kör tapasztalatait, kiemelve a sikereket és a fejlesztendő területeket egyaránt.
Az Opten felmérése szerint a hazai nagyvállalatok 92 százaléka tartotta a június 30-i határidőt az első kötelező ESG-jelentés elkészítésével. Fontos megjegyezni, hogy ezek a beszámolók egyelőre tanúsítás nélkül készültek, mivel a jogszabályi keretrendszer ehhez később jelent meg. A felmérés, amely több mint harminc, Opten ESG-szoftvert használó ügyfél körében készült strukturált interjúk alapján, rávilágított a jelentéstételi folyamat legnagyobb nehézségeire.
A legnagyobb problémát a beszállítói lánc átvilágítása jelentette, ahol az információhiány és a partnerek alacsony válaszadási hajlandósága (gyakran 20-30 százalék alatti) komoly akadályt gördített a vállalatok elé. Emellett a beszerzési és beszállítói adatok begyűjtését az is nehezítette, hogy a kötelezett cégeknek sokszor nem álltak rendelkezésükre közvetlen elérhetőségek a partnercégek releváns munkatársaihoz, ami lassította a megkeresések célba érését.
További kihívást jelentett a hosszú belső kötelezettségi kérdőívek kitöltése, valamint a hazai szabályozás és a külföldi anyavállalati jóváhagyási folyamatok összehangolása. A jelentéstételi folyamat jelentős ügyfélszolgálati kapacitást is igényelt, mivel a vállalatok részéről számos kérdés merült fel a belépési azonosítók kezelésétől a jogszabályi félreértések tisztázásáig, például az uniós deregulációs törekvésekkel kapcsolatos téves feltételezések miatt.
Az ESG-riportolási kötelezettség bevezetése a fenntarthatósági szabályozási környezet két fő pillérére épül. Egyrészt a vállalati fenntarthatóságról szóló uniós irányelv (CSRD) már a második éve van érvényben, amely mélyreható átvilágítást ír elő a jellemzően legnagyobb kibocsátónak számító vállalatok számára. Másrészt a hazai ESG-törvény stabilizálta az ökoszisztémát, és munkalehetőséget teremtett a képzett ESG-szakértők számára.
Ebben az első, rendszerszinten szabályozott évben már több mint 120 vállalatnak kötelező elkészítenie a jelentését. Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik az önkéntes adatszolgáltatók száma is, akik a GRI (Global Reporting Initiative) vagy más keretrendszerek, illetve kulcsvevőik elvárásainak megfelelően készítik el beszámolóikat. A piaci igényekre reagálva alakult ki egy szolgáltatói rendszer, amelyben az Opten szoftvergyártóként és akkreditált ESG-minősítőként is aktívan részt vesz, a nemrégiben közzétett szabályozás pedig új szereplők belépését is lehetővé teszi a piacra.
A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy az ESG-jelentéstétel nem csupán egy adminisztratív feladat, hanem komplex szervezeti edukációs és koordinációs munkát igényel. A kötelezett vállalatok kétharmada belső erőforrásból készítette el a beszámolóját, és hosszú távon is a saját ESG-tudásbázis kiépítésére törekszik a külső segítség igénybevétele helyett. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a vállalatok stratégiai fontosságúnak tartják a fenntarthatósági ismeretek házon belüli megszerzését és alkalmazását.
Az Excel-alapú adatgyűjtés nehézségei és a rendkívül széles adatkörök kezelésének kihívásai felhívják a figyelmet a hatékonyabb technológiai megoldások iránti igényre. A jövőben nagyobb szükség lesz vizuális dashboardokra és elemző felületekre, amelyek egyszerűsítik a folyamatokat és segítik az adatok értelmezését. Az Opten szoftverének monitoring funkciója már most is segítséget nyújtott a folyamatok nyomon követésében, de a további fejlesztések elengedhetetlenek a hatékonyság növeléséhez.
Az első kör tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a beszállítói lánc átláthatóságának és az adatszolgáltatás hatékonyságának növelése kulcsfontosságú feladat a jövőre nézve. A vállalatoknak proaktívan kell kezelniük a partnerkapcsolatokat, ösztönözve a válaszadási hajlandóságot és biztosítva a megfelelő kapcsolattartók elérhetőségét. Ez jelentős adminisztratív terhet ró a cégekre, de elengedhetetlen a teljes körű és megbízható ESG-jelentések elkészítéséhez.
Az ESG-jelentéstétel nem ér véget a beszámoló leadásával; az egy kerekasztal-beszélgetésen is elhangzottak szerint ez egy folyamatos szervezeti tanulási és adaptációs folyamat. A vállalatoknak továbbra is fejleszteniük kell belső kompetenciáikat, optimalizálniuk kell a folyamataikat, és kihasználniuk a technológiai lehetőségeket a fenntarthatósági céljaik eléréséhez és a szabályozási elvárásoknak való megfeleléshez. A tanúsítási keretrendszer megjelenésével a jelentések hitelessége is megnő, ami további feladatokat ró majd a piaci szereplőkre.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása