Az Erste Bank Hungary 2026 első félévében rekordot döntött működési bevételével, amely először lépte át a 200 milliárd forintot. A nettó kamat- és díjbevételek egyaránt növekedtek, a működési eredmény pedig 11 százalékkal javult. Az üzleti teljesítményt azonban jelentősen befolyásolták az adóterhek, amelyek következtében a bank nettó nyeresége 20 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától.
Jelasity Radován elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a működési bevétel 10 százalékkal, 206,892 milliárd forintra emelkedett, miközben a költség/bevétel arány javult. A nettó nyereség azonban 55,697 milliárd forint lett, szemben a 2025 első félévi 69,247 milliárd forinttal. A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) 23,5 százalékról 17,3 százalékra csökkent.
Az Erste Bank Hungary 2026 első felében 206,892 milliárd forint működési bevételt ért el, ami 10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A nettó kamatbevétel 11 százalékkal, 109,6 milliárd forintra, a díj- és jutalékbevétel pedig közel 6 százalékkal, 72,6 milliárd forintra nőtt. A működési kiadások 8 százalékkal emelkedtek, de a bevételek gyorsabb növekedése miatt a működési eredmény 11 százalékkal, 137,632 milliárd forintra javult.
A bank pénzügyi teljesítményét az adók jelentősen befolyásolták. Az extraprofitadó 222 százalékkal, 37,6 milliárd forintra, a tranzakciós illeték 3 százalékkal, 25,5 milliárd forintra, a bankadó pedig 8 százalékkal, 8,7 milliárd forintra nőtt. Ezek az adóterhek vezettek ahhoz, hogy a 66 milliárd forintos adózás előtti eredményből mindössze 55,697 milliárd forint nettó nyereség maradt, ami 20 százalékkal kevesebb a tavalyi évhez képest.
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 17 százalékkal, a betéteké 20 százalékkal nőtt, utóbbi külön betéti kampány nélkül. Az új finanszírozások volumene 75 százalékkal ugrott meg, a lakossági kihelyezés 65 százalékkal emelkedett. A jelzáloghitel-állomány átlépte a 900 milliárd forintot, a személyi kölcsönök állománya pedig a 300 milliárd forintot. A jelzáloghitelek új folyósítása 110 százalékkal növekedett, míg a babaváró és munkáshitel együttes volumene kismértékben csökkent.
Az Erste Bank csatlakozott az OTP által kezdeményezett alkotmánybírósági beadványhoz, amely a kamatstop meghosszabbítását kifogásolja. Jelasity Radován szerint a kamatstopos ügyfélállomány sérülékenysége alacsonyabb, mint azt sokan gondolják, és számos olyan ügyfél is igénybe vette, akinek nem lett volna szüksége rá.
A bank adatai szerint a lakossági jelzáloghitelezés több mint 80 százalékát támogatott konstrukciók teszik ki. Az átlagos lakáshitel összege a piacon és az Ersténél is 30 millió forint körül alakul, a futamidő pedig 21,5 évre emelkedett. Az Erste változatlan feltételek mellett 2400–2500 milliárd forintos éves lakáshitelpiacot prognosztizál, amennyiben a kormány nem módosítja a jelenlegi otthonteremtési támogatásokat.
Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint az első lakás és a megfizethetőség támogatása indokolt, azonban a befektetési célú vásárlások és az arbitrázs lehetőségei vitathatók. Kérdésesnek tartja azt is, hogy egy lakás 50-50 százalékos tulajdonosai jogosultak-e újabb támogatott ingatlanra.
Rámutatott, hogy a magyar lakásállomány műszaki és energetikai állapota elmarad a fejlettebb országokétól, miközben a felújítási célú lakáshitelek aránya alacsony. Javasolja, hogy az állam a lakásvásárlás mellett a felújításokat, különösen az energetikai korszerűsítéseket, is támogassa hitelcélként. Ezt uniós források is segíthetnék, csökkentve a költségvetés terheit és javítva a lakások energiahatékonyságát.
A jelenlegi felújítási hitelezési folyamatot bürokratikusnak tartja, mivel az számlánkénti ellenőrzést és helyszíni értékbecslést igényel. Az Erste egy egyszerűbb, digitalizálható megoldást javasol, ahol az energetikai tanúsítvány javulása igazolná a korszerűsítés megtörténtét. Felvetette a lakástakarékpénztárak állami támogatásának visszaállítását is, egy fenntarthatóbb, célzottabb rendszer keretében, amely jövedelmi helyzethez, gyermekszámhoz vagy felújítási célhoz kötné a hozzájárulást.
Az elmúlt évben a hitelezett lakásügyletek aránya 40-ről 70-80 százalékra ugrott, ami azt jelenti, hogy a támogatott kereslet egy kínálathiányos piacra zúdult. A bank ezért kiszámítható, fiskálisan fenntartható rendszert, valamint a kínálat ösztönzését és a felújítások támogatását sürgeti.
A személyi kölcsönök piaca várhatóan 25 százalékkal, 1400 milliárd forintra nőhet. Az Ersténél az átlagos személyi kölcsön 4,7 millió forint feletti, ami magasabb a piaci átlagnál, és a futamidő is hosszabb. A digitálisan aktív lakossági ügyfelek aránya folyamatosan növekszik, 2023 és 2026 első fele között 71-ről 77 százalékra emelkedett, ami a digitális értékesítés térnyerését is jelzi.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása