Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint Magyarország számára a legkorábbi euróbevezetési dátum 2033 lehet, feltéve, hogy az ország 2030-ban csatlakozik az ERM II. árfolyam-mechanizmushoz. Az elemzőház kiemelte, hogy az euróhoz vezető út legjelentősebb akadálya jelenleg az államháztartás helyzete. A befektetői bizalom megszerzéséhez éveken át tartósan stabil költségvetési politikára van szükség.
Az Equilor pénzügyi innovációs vezetője, Buró Szilárd tisztázta, hogy a Tisza Párt 2030-ra vonatkozó vállalása nem az euró bevezetésére, hanem az eurózónába lépés előszobájának számító maastrichti kritériumok teljesítésére vonatkozik. Az ERM II. rendszerbe való belépés után legalább két évet kell eltölteni az árfolyam-mechanizmusban, miközben a nemzeti valuta árfolyamát stabilan kell tartani egy euróhoz viszonyított középárfolyam körül. Más országok tapasztalatai eltérőek: Szlovénia, Horvátország, Ciprus és Málta 2,5 évet, Szlovákia 3 évet, Litvánia pedig 10,5 évet töltött az ERM II.-ben.
Az euró átvétele nem automatikus az ERM II.-ben eltöltött idő után, mivel a többi konvergenciafeltételnek is teljesülnie kell. Az Equilor elemzői szerint a 2033-as dátum is szoros menetrendet feltételez, még a 2030-as ERM II. belépés esetén is. Amennyiben a hiánycsökkentés elmarad, a gazdasági környezet romlik, vagy a forint árfolyama nem elég stabil, az euróbevezetés időpontja tovább tolódhat.
Aradványi Péter vezető elemző rámutatott, hogy Magyarország 2025-ben egyetlen csatlakozási kritériumot sem teljesített. Az Equilor számításai szerint 2026-ban az árstabilitási feltétel már teljesülhet, mivel a tizenkét hónapra számolt infláció 3,1 százalék, ami közel van a 3,2 százalékos referenciaértékhez. A hosszú lejáratú kamatok esetében is javulás várható, de a számított 6,4 százalékos magyar érték még meghaladja az 5,5 százalékos referenciaértéket.
A költségvetési adatok azonban jelentős eltérést mutatnak a maastrichti kritériumoktól. Az Equilor 2026-ra 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt és 77,5 százalékos államadósságot prognosztizál. Ezek az értékek jóval meghaladják a referenciaértékeket, amelyek rendre 3 és 60 százalék. Bár a 60 százalék feletti adósság önmagában nem zárja ki a csatlakozást, ha az arány tartósan és megfelelő ütemben csökken, ennek bizonyítása komoly kihívást jelent.
A magas államadósság kamatterhe jelentősen korlátozza a kormány mozgásterét, mivel a kamatkiadások csökkentik a növekedést támogató beruházásokra fordítható összeget. Az Equilor alap-előrejelzése 2027-re 5,7 százalékos, 2028-ra pedig 4,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Egy hosszabb távú adósságmodell szerint az államadósság 2030-ban még ezen a pályán is a GDP 77,2 százaléka lenne.
Egy optimista forgatókönyv, amely már 2027-ben 4,5 százalékra mérsékli a hiányt, 75,3 százalékos 2030-as adósságrátát mutat. Bevételnövelő intézkedések hiányában a kormánynak érzékeny kiadási tételekhez kellene hozzányúlnia, de a túlzott beruházás-visszafogás hosszú távon gyengítené a gazdasági növekedést. Az elemzőház ezért 5-6 százalék közötti 2027-es hiányt tart reálisnak.
A konvergenciakritériumok világos mércét adnak a gazdaságpolitika számonkérhetőségéhez, de önmagukban nem teremtik meg a befektetői bizalmat. A piacok figyelik, hogy a kedvező számok tartós költségvetési fegyelem eredményei-e, vagy csak egyszeri intézkedésekből fakadnak. A 2027-es költségvetés ezért az euró felé vezető út első komoly hitelességi próbája lehet.
Az árfolyam időzítése is kulcsfontosságú, mivel a túl erős hazai valuta mellett történő euróbevezetés később versenyképességi problémákat okozhat egy exportorientált gazdaságnak, ahogy azt a szlovák tapasztalatok is mutatják. Az Equilor rövidebb távon viszonylag stabil forintárfolyammal számol, 2026 végére 370, 2027-re 365, 2028-ra pedig 360 forintos euróárfolyamot prognosztizál.
Takács András részvényelemző szerint az euró kilátásai a magyar tőzsdére is hatással lennének, csökkentve a devizakockázatot és a finanszírozási költségeket, ami növelhetné egyes részvények, például a bankok és az ingatlancégek vonzerejét. Szécsényi Bálint elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a folyamat átalakulásra kényszerítené a befektetési szolgáltatókat és a bankokat, számos területet érintve a forintban jegyzett eszközöktől az euró-forint kereskedésig.
Varga Zoltán szenior elemző hangsúlyozta, hogy a stabil árfolyam fenntartásához a csökkenő kamatfelár mellett javuló gazdasági megítélésre és tőkebeáramlásra van szükség. Az euró önmagában nem ellenszere a rossz gazdaságpolitikának; tartósan fegyelmezett politikával a forint mellett is elérhető stabilabb környezet és alacsonyabb kamatfelár. Az euróhoz vezető munka tehát már jóval a pénzcsere előtt elkezdődik, a következő, végrehajtható költségvetéssel.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása