Óriási meglepetést okozott az építőipar augusztusi teljesítménye, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint jelentős növekedést mutatott. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor is kiemelte az ágazat váratlan fordulatát. Ez a fellendülés különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy júliusban még súlyos visszaesésről számolt be a szektor.
A KSH friss statisztikái szerint az építőipari termelés éves összevetésben 21,9 százalékkal emelkedett augusztusban. Júliushoz képest, a szezonális és munkanaphatások kiszűrése után, 14 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ez a kiugró adat éles ellentétben áll a júliusi 12,2 százalékos csökkenéssel, ami komoly aggodalmakat vetett fel az ágazat jövőjével kapcsolatban.
Az adatok részletesebb elemzése jelentős különbségeket mutat az építőipar különböző területei között. Míg az épületek építése 9,6 százalékkal visszaesett, addig az egyéb építmények kategóriája rendkívüli, 102,4 százalékos emelkedést produkált, ami több mint kétszeres növekedést jelent. Ezt a látványos bővülést elsősorban az út- és vasútépítési projektek, valamint a közműberuházások húzták, amelyeknél a tavalyi alacsony bázis is hozzájárulhatott a magas növekedési ütemhez.
Regős Gábor szerint az egyéb építmények szegmensének bővüléséhez a paksi fenékküszöb építése is hozzájárulhatott. Ez a Dunában kialakított műtárgy a folyó vízszintjének emelését célozza, biztosítva ezzel az atomerőmű hűtővízellátását. Az elemző azonban hangsúlyozta, hogy a kiugró növekedés mögött egyedi tényezők is állhatnak, ezért a paksi beruházás lehetséges hatása önmagában még nem utal tartós ágazati fellendülésre.
Az augusztusi termelési adat egy korábbi, negatív trendet szakított meg, hiszen az év első nyolc hónapjában az építőipari termelés mindössze 0,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ez az enyhe növekedés rávilágít arra, hogy a mostani kiugrás nem egy hosszú távú, stabil élénkülés része, hanem inkább egy egyszeri, jelentős volumenű projekt(ek) hatása lehetett.
A gazdasági környezet általános bizonytalansága, valamint az állami nagyberuházások esetleges visszafogása már korábban is aggodalmat keltett az építőipari szereplők körében. A júliusi visszaesés is ezt a tendenciát erősítette meg, így az augusztusi adatok valóban meglepetésként hatottak. Az elemzői vélemények is óvatosságra intenek, kiemelve, hogy egyetlen hónap kiugró teljesítményéből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a jövőre nézve.
A látványos augusztusi termelési adat ellenére az építőipar kilátásai továbbra is bizonytalanok maradnak, amit az új megkötött szerződések volumene is alátámaszt. Augusztusban az új szerződések volumene 55,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, amihez a magas tavalyi bázis is hozzájárult. Az épületek építésére vonatkozó új szerződések 13,8 százalékkal, míg az egyéb építményekre kötöttek 66,5 százalékkal csökkentek.
Az augusztus végi teljes szerződésállomány 11,4 százalékkal volt kisebb a tavalyinál, ami szintén arra utal, hogy a közeljövőben nem várható tartós fellendülés. Regős Gábor szerint ezek a számok egyértelműen azt jelzik, hogy a mostani növekedésből egyelőre nem lehet hosszabb távú következtetéseket levonni. Az új megrendelések visszaesése közvetlenül befolyásolhatja a következő hónapok építőipari teljesítményét, fékezve az ágazat lendületét.
A következő időszakban az állami nagyberuházások visszafogása, valamint az építőipari nagyvállalatokat érintő bizonytalanságok is hátráltathatják a szektor fejlődését. A vállalatok beruházási kedvét tovább csökkentheti a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, beleértve az energiaárak ingadozását, amely például az iráni háborúhoz kapcsolódó események miatt is bekövetkezhet.
Hosszabb távon azonban több tényező is javíthatja az építőipar helyzetét és kilátásait. Regős Gábor szerint az európai uniós források rendelkezésre állása új lehetőségeket teremthet az ágazat számára, bár továbbra is kérdéses, hogy ezek hatása mikor jelenik meg konkrétan a termelési adatokban. Az uniós támogatások emellett ösztönözhetik a vállalati beruházásokat is, hozzájárulva a gazdaság élénküléséhez.
A bérlakásépítési program, valamint a vasútépítések és -felújítások felgyorsítása egyaránt új megrendeléseket generálhat az építőipari vállalkozásoknak. Ezek a projektek stabilabb alapokat teremthetnek a szektor számára, ellensúlyozva a magánszektorban tapasztalható visszafogottabb beruházási kedvet. A lakásépítések szempontjából különösen fontos az Otthon Start Program jövője.
Az elemző szerint meghatározó lesz, hogy az államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelt biztosító konstrukció fennmarad-e, legalább az új építésű ingatlanok esetében. Ennek hiánya jelentősen befolyásolhatná a lakásépítési piacot. Összességében az augusztusi "fordulat" kedvező jel, de a tartós élénküléshez a megrendelések és a beruházási környezet átfogó javulására van szükség.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása