A magyar építőipar jelentős visszaesést mutatott 2023 júliusában, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. Az ágazat termelése 12,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, és júniushoz képest is 4,6 százalékos csökkenést regisztráltak. Ez a harmadik egymást követő hónap, amikor az építőipar teljesítménye mind havi, mind éves összevetésben alacsonyabb volt, ami aggasztó tendenciát jelez a gazdaság számára.
A júliusi adatok részletes elemzése még kedvezőtlenebb képet fest az ágazat helyzetéről, mivel a visszaesés nem egyetlen területre koncentrálódott. Az épületek építésének volumene 10,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 14 százalékkal esett vissza. A részletes statisztikákban azonban ennél jóval nagyobb mértékű zuhanások is megfigyelhetők.
Az egyéb építmények építésénél például 35,8 százalékos visszaesést mért a KSH, ami jelentős mértékű. Ezen belül az út- és vasútépítés volumene 26,2 százalékkal csökkent, a közműépítés pedig több mint a felével, pontosan 52,2 százalékkal esett vissza egyetlen év alatt. Ezek a számok rávilágítanak a mélyreható problémákra az infrastruktúra-fejlesztési projektek terén.
Miközben a speciális szaképítés még minimális, 0,5 százalékos növekedést tudott felmutatni, az ágazat jövőjét befolyásoló új szerződések volumene már 24,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az év első hét hónapját egyben nézve az építőipari termelés 2,7 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől, megerősítve a tartós gyengülés képét.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza elemzésében rámutatott, hogy a visszaesés mindkét nagy építményfőcsoportot, az épületek és az egyéb építmények építését is hasonló mértékben érintette. Ez a jelenség arra utal, hogy nem egyetlen részterület problémájáról van szó, hanem az ágazat egészét érintő, szélesebb körű nehézségekről.
A szakértő értékelése szerint egyszerre gyengülhettek az állami és a vállalati megrendelések, ami a visszaesés fő mozgatórugója lehet. Az állami beruházások visszafogását több tényező magyarázhatja, mínak a vállalati oldalon más okok, például a magas kamatlábak vagy a bizonytalan gazdasági környezet fékezhetik a beruházási kedvet.
Regős Gábor szerint egyelőre kevés olyan tényező látható, amely az elmúlt hónapokban érdemben javíthatta volna az építőipar teljesítményét. A gazdasági környezet és a beruházási hajlandóság csökkenése együttesen teremtette meg azt a helyzetet, amelyben az építőipar teljesítménye folyamatosan romlik.
Az építőipar gyengélkedése komoly hatással lehet a teljes magyar gazdaságra, mivel az ágazat jelentős súllyal bír a GDP termelésében. Regős Gábor szerint nem lenne meglepő, ha az építőipar a harmadik negyedévben is lefelé húzná a bruttó hazai termék (GDP) alakulását, hozzájárulva ezzel a gazdasági lassuláshoz.
Rövid távon sem látszik olyan fordulat, amely érdemben kiránthatná az építőipart a jelenlegi hullámvölgyből. A visszaesést okozó tényezők jelentős része a következő hónapokban is velünk maradhat, és erre utalnak az új megrendelések volumenének jelentős, 24,8 százalékos csökkenése is, ami a jövőbeli munkák hiányára utal.
Bár a már meglévő munkák állománya valamivel kedvezőbb képet mutat, lényegében stagnált, ami még kevés ahhoz, hogy az ágazat rövid időn belül magára találjon. Az új projektek hiánya és a beruházási kedv lanyhulása hosszú távon is éreztetheti hatását, lassítva a gazdasági növekedést és potenciálisan munkahelyek elvesztéséhez vezetve az ágazatban.
A borús összképen belül ugyanakkor van egy terület, ahol már látszanak az élénkülés jelei: a lakásépítések. Regős Gábor szerint – a második negyedévhez hasonlóan – a lakásépítések teljesíthetnek kedvezőbben. Értékelése alapján az Otthon Start program új lendületet adott a lakáspiacnak.
Ennek a programnak a hatása már nem kizárólag az árakban, hanem az építkezések volumenében is kezd megmutatkozni, ami pozitív fejlemény. Középtávon a kép még kedvezőbb lehet, mivel a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés segítheti az ágazat teljesítményének növekedését egyrészt a bérlakások, másrészt a vállalati beruházások terén.
Előbb-utóbb remélhetőleg a geopolitikai helyzet is javul, ami szintén kedvezne az ágazat számára, további lendületet adva a beruházásoknak. Ami kockázatot jelent, az a nagy lakásépítési projektek engedélyeztetésének szigorítása, ez vélhetően fékezőleg hat majd a lakásépítésekre, de még nem a következő 1-2 negyedévben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása