Siegfried Mureșan, az Európai Parlament (EP) költségvetési témafelelőse Strasbourgban kedden fejtette ki álláspontját a 2028-ban induló hétéves uniós költségvetésről. Kiemelte, hogy az EU versenyképessége fontos, de nem a hagyományos felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák rovására mehet. A politikus szerint hiba lenne csökkenteni a kulcsfontosságú uniós programok forrásait, miközben a digitális óriások szabadon hozzáférnek a belső piachoz.
Mureșan, a jobbközép, néppárti képviselő hangsúlyozta, hogy az EP már kialakította álláspontját, és most a tagállami kormányok egyhangú megállapodására, majd az EP beleegyezésére várnak. A tagállami aggodalmakra, miszerint nagyobb összegeket kellene befizetniük, azzal reagált, hogy érdemes áttekinteni a saját nemzeti költségvetéseik növekedését, például az infláció miatt. Carla Tavares, a szocialisták témafelelőse szerint a sarokszámokról 2026 végéig kell megegyezni, mert "nem lehet többet tenni kevesebből".
Az Európai Bizottság és az EP is új saját uniós bevételeket javasol, amelyekkel a tagállamoknak kevesebb pénzt kellene befizetniük. Mureșan példaként említette a digitális adót, amely szerinte választás elé állítja az uniót: vagy hozzájárulást kérünk a digitális óriásoktól, akik egy több mint 400 millió fős piachoz férnek hozzá, vagy csökkentjük a költségvetést. A felzárkóztatási, Erasmus és védelmi programok forrásainak csökkentését hibának tartja, ha ez Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg szabad piaci hozzáférését szolgálja.
Az EU költségvetését eddig túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján dobták össze, ami hétévente hosszas alkudozásokhoz vezet. A saját uniós bevételek bevezetése csökkentené ezt a függőséget a tagállami kormányok közötti vitáktól, stabilabb finanszírozást biztosítva. Ez a vita várhatóan a következő hónapokban éleződik ki.
A jelenlegi bevételi rendszer megváltoztatása kapcsán felmerült a kockázat, hogy a keleti, szegényebb tagállamok hátrányba kerülhetnek. Mureșan azonban úgy véli, nem egyetlen vitáról van szó, hanem 27 eltérő nemzeti álláspont összegéről, ahol minden miniszterelnök a lehető legkevesebbet szeretné befizetni és a legtöbbet visszakapni. A politikus ezt a kérdésfeltevést "hamisnak" tartotta.
Mureșan szerint a valódi kérdés az, hogyan lehet közösen olyan költségvetést létrehozni, amely megfelelő mértékű választ ad a közös kihívásokra és mind a 27 tagállamnak segít. Példaként említette, hogy a felzárkóztatási támogatásokból épített magyar utak nemcsak Magyarországnak, hanem a német autógyáraknak az exportban és a román áruk gyorsabb uniós piacra jutásában is segítenek. Ez rávilágít az uniós finanszírozás kölcsönös előnyeire és a belső piac integrált működésére.
Az új saját bevételek, mint például a digitális adó, lehetővé tennék, hogy az EU ne csak a tagállamok hozzájárulásaira támaszkodjon, hanem olyan forrásokból is finanszírozza magát, amelyek a globális gazdaság új szereplőitől származnak. Ez egyúttal igazságosabb elosztást is jelentene, mivel a digitális óriások jelentős profitot termelnek az uniós piacon. A források csökkentése a kulcsfontosságú területeken, mint az Erasmus vagy a védelem, gyengíthetné az unió versenyképességét és kohézióját.
A következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások a következő hónapokban éleződnek ki, ahol az EP és a tagállami kormányok közötti egyeztetések során kulcsfontosságú lesz a kompromisszumkészség. A cél egy olyan költségvetés kialakítása, amely képes kezelni az olyan kihívásokat, mint a klímaváltozás, a digitalizáció, a védelem és a felzárkóztatás. Ez alapvetően befolyásolja az unió következő hétéves időszakának fejlődési irányát.
Mureșan külön kiemelte, hogy az EU keleti határán fekvő országoknak célzott segítségre van szükségük, ami jelzi a regionális különbségek figyelembevételének fontosságát. Tavares is megerősítette, hogy megfelelő méretű költségvetésre van szükség a kihívásokra való válaszadáshoz. A tárgyalások kimenetele meghatározza az unió képességét a globális kihívások kezelésére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása