Az Európai Parlament (EP) a közelmúltban Strasbourgban tartott plenáris ülésén határozottan kiállt amellett, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a munkahelyi stressz, a kiégés és egyéb pszichológiai kockázatok hatékony kezelése érdekében. A testület kedden közzétett állásfoglalása, bár közvetlen jogi következményekkel nem jár, egyértelmű üzenetet küld a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak a munkavállalók mentális jóllétének kiemelt fontosságáról. Az elfogadott szöveg aláhúzza, hogy a munkával kapcsolatos pszichoszociális terhek jelentős mértékben hozzájárulhatnak foglalkozási megbetegedésekhez, beleértve a súlyos mentális egészségügyi problémákat is, ezért elengedhetetlen a megelőzés és a megfelelő szabályozási keret megteremtése.
A jelentés elismeri, hogy a mentális és egyéb egészségügyi szolgáltatások szervezéséért és biztosításáért elsősorban a tagállamok felelősek. Ennek ellenére az EP arra szólította fel a nemzeti hatóságokat, hogy hivatalosan is ismerjék el a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatokat foglalkozási megbetegedésként. Ez a lépés kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a munkavállalók, akik ilyen jellegű problémákkal szembesülnek a munkahelyükön, megfelelő orvosi ellátásban, támogatásban és adott esetben kompenzációban részesülhessenek. Az ilyen típusú kockázatok hivatalos elismerése megnyithatja az utat a célzottabb megelőző intézkedések és a hatékonyabb rehabilitációs programok előtt is.
Az EP-képviselők egy meglévő uniós irányelvre hivatkozva kötelező pszichoszociális kockázatértékelések bevezetését szorgalmazzák az Európai Unió egész területén. Ezeknek az értékeléseknek nem csupán a hagyományos fizikai kockázatokat kellene felmérniük, hanem kiterjedten vizsgálniuk kellene a munkahelyi környezet mentális egészségre gyakorolt hatásait is. Különös hangsúlyt fektetnének a nemek közötti egyenlőség szempontjára, figyelembe véve a megkülönböztetés, a nemi egyenlőtlenségek és a sztereotípiák lehetséges hatásait, amelyek eltérő módon érinthetik a férfi és női munkavállalókat. A cél egy olyan munkahelyi kultúra kialakítása, ahol mindenki biztonságban és egyenlő feltételek mellett dolgozhat.
A Parlament emellett minimumszabályok kidolgozását sürgeti, amelyek a munkából eredő pszichoszociális kockázatok egységes elismerésére, hatékony megelőzésére és megfelelő kompenzálására vonatkoznának. Ez a keretrendszer meghatározná a munkáltatók felelősségét a kockázatok azonosításában, értékelésében és kezelésében, valamint rögzítené a munkavállalók jogait a védelemre és a kártérítésre. Az Európai Bizottságot is felszólították, hogy sürgősen javasoljon egyértelmű és átfogó fogalommeghatározást a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatokra. Ez a definíció széles skálájú jelenségeket ölelne fel, mint például az algoritmikus irányításból eredő fokozott nyomást, a hőség miatti kockázatokat, a munkahelyi stresszt, a kiégést, a zaklatást és a munkahelyi erőszakot. Az algoritmikus irányítás, különösen a digitális platformok és az automatizáció térnyerésével, új típusú stresszforrásokat teremthet, amelyekre a jelenlegi szabályozás gyakran nem tér ki, így egyértelmű iránymutatásokra van szükség.
A javaslat végszavazásán az Európai Parlament plenáris ülésén 413 képviselő támogatta a szöveget, míg 210-en ellenezték, és 29-en tartózkodtak. Ez a szavazási arány jól mutatja a téma fontosságát és a képviselők közötti megosztottságot. A magyar képviselők szavazatai is megoszlottak, jellemzően követve az EP-frakcióik többségi álláspontját. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői igennel szavaztak, kifejezve támogatásukat az uniós szintű fellépés iránt a munkahelyi mentális egészség védelmében. Ezzel szemben a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői nemmel voksoltak a javaslatra, jelezve eltérő megközelítésüket a kérdésben.
A javaslat hétfői vitájában Dobrev Klára, a DK képviselője is felszólalt, élesen bírálva azokat a gyakorlatokat, amelyek a munkavállalók mentális egészségét veszélyeztetik. Hangsúlyozta, hogy egyetlen főnöknek sincs joga tönkretenni egy ember életét, különösen nem azon a téves meggyőződésen alapulva, hogy a fizetés jogot ad a korlátlan hatalomra. Kiemelte, hogy az embereket nem akkor kell megvédeni, amikor már összeroppantak a munkahelyi terhek alatt, hanem még azelőtt, megelőző intézkedésekkel és egy támogató munkahelyi környezet kialakításával. Rámutatott, hogy a lelki teher legalább annyira veszélyes lehet, mint a fizikai veszélyes anyagok, és ennek megfelelően, komolyan kell kezelni a munkahelyi környezetben előforduló pszichoszociális kockázatokat.
Az Európai Parlament ezzel a jelentéssel egyértelmű és erős üzenetet küldött a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak, hogy a munkahelyi mentális egészség és a pszichoszociális kockázatok kezelése prioritássá váljon az uniós szakpolitikában. Bár a jelentés nem kötelező érvényű jogszabály, iránymutatásként szolgálhat a jövőbeli jogalkotási kezdeményezések számára, és hozzájárulhat egy egészségesebb, biztonságosabb és emberközpontúbb munkahelyi környezet kialakításához Európa-szerte, elősegítve a munkavállalók jóllétét és termelékenységét egyaránt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása